Az uniós országok zömében jelentős az energiaszegénység, lakosaiknak a többsége nem képes elég melegen tartani otthonát, derül ki az Open Exp új kutatásából. Hazánk pedig még ezen belül is rendkívül rosszul áll, ugyanis az energiaszegénységi rangsorban hátulról a másodikak vagyunk.

A 2018-as adatok alapján Magyarország a sereghajtók között van a négy energiaszegénységi mutatóból kettő esetében: a háztartási energiakiadások a jövedelmek magas százalékát viszik el és rosszul szigetelt tetejű lakásokban élünk.

Ezzel Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el a négy mutatóból összesített Európai Háztartási Energiaszegénységi Index (EDEPI) Uniós rangsorában. Az összesítésben a sereghajtó Bulgária lett, ahol a maradék két mutató – télen képtelenek elég melegen tartani otthonukat, ill. nyáron pedig elég hűvösen – is kiugróan magas energiaszegénységi értéket mutat. A skandináv országok végeztek a lista élén, szomszédunk, Ausztria pedig a negyedik lett.

A kutatás fő tanulságai:

• A háztartási energiakiadások aránya növekszik Európában, főleg az alacsony jövedelmű családokban – az ő kiadásaik 33 százalékkal nőttek 2000 és 2014 között;
• Egyértelműen elválik Észak és Nyugat-Európa Dél- és Kelet-Európától energiaszegénység terén; társadalmi-gazdasági tényezők nagyobb szerepet játszanak a magas energiaszegénységi szintekben, mint az időjárás;
• Az erősebb építési szabályozással és magasabb egy főre eső GDP-vel rendelkező országokban alacsonyabb az energiaszegénység;
• A rangsor végén teljesítő országok mind télen, mind nyáron szenvednek az energiaszegénységtől.

Itt érdemes talán megemlíteni, hogy az Eurostat 2017-es adatai szerint a magyarok 7 százaléka (vagyis többszázezer magyar állampolgár) nem engedheti meg magának, hogy telente fűtse az otthonát, és azt is, hogy évről évre indokolatlanul sokan halnak meg a téli időszakban saját, fűtetlen otthonaikban. És mindeközben a tüzelőanyagok ára egyre csak nő, a tűzifa támogatás meg késik és nagyon sokan nem is részesülnek belőle (hol is van akkor a rezsicsökkentés?), és egyre többen fűtenek szeméttel, ami felmérhetetlenül káros az egészségre.

„Sok uniós országban, láthatóan Magyarországon is, a politikai akarat hiányzik az energiaszegénység átfogó enyhítésére. Szükség lenne például a rászorulók otthonainak szigetelésének és tiszta fűtési módjainak támogatására, hiszen ők nem tudnak önerőből vagy hitelből beruházni ilyen fejlesztésekbe. Az eddig benyújtott nemzeti energia- és klímatervekben – az előírások ellenére – nincs az energiaszegénység kezelését célzó célkitűzés, egy országot kivéve. Pedig több uniós ország, köztük Magyarország is küszködik, hogy elérje a vállalt nemzeti energiahatékonysági célt 2020-ra, és a 2030-as uniós cél még több komoly intézkedést kíván” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia csoportvezetője.

Jász Krisztina, a Magyar Szegénységellenes Hálózat tagja a kutatás kapcsán jelezte: az energiaszegénység elsősorban a vidéki lakosságot sújtja, ezért „rendkívül fontos, hogy olyan beavatkozások szülessenek az energiaszegénység enyhítésére, amelyek az érintettekkel való folyamatos párbeszéden alapulnak.”