Nemrégiben hozott határozatot Budapest 20. kerületének (Pesterzsébet) baloldali, kerületi önkormányzata az esedékes szociális bérlakások igényléséről. Völgyesi Krisztián, a helyi Megújuló Pesterzsébet-frakció önkormányzati képviselője szerint a legutóbbi, kerületi gazdasági bizottságban összesen 8, szociális téren igénybevehető önkormányzati bérlakás közül összesen 3-at kivontak az e célra felhasználható ingatlanok köréből.

Völgyesi a február 12-i Gazdasági Bizottság ülésén született határozatot is ismertette az ittalkunk.hu helyi aloldalán. Eszerint:

„Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

1. szociális bérlakáspályázat útján kívánja hasznosítani a Szociális Bizottság döntése szerint az alábbi lakásingatlanokat:

• Bp. XX. Akácfa u. 97. fsz. 3. szám alatti komfortos, 34 m2 alapterületű lakás
• Bp. XX. Damjanich u. 21. fsz. 1. szám alatti komfort nélküli, 42 m2 alapterületű lakás (komfortosítást követően)
• Bp. XX. Erdő u. 5. fsz. 8. szám alatti komfortos, 21 m2 alapterületű lakás
• Bp. XX. Határ út 98. fsz. 2. szám alatti komfortos, 28 m2 alapterületű lakás
• Bp. XX. Közműhelytelep u. 1-3. 2/2 szám alatti komfortos, 39 m2 alapterületű lakás
• Bp. XX. Török Flóris u. 33. fsz. 8. szám alatti komfortos, 23 m2 alapterületű lakás
• Bp. XX. Török Flóris u. 240. fsz. 1. szám alatti komfortos, 43 m2 alapterületű lakás
• Bp. XX. Vágóhíd u. 18-26. VI. ép. fsz. 4. szám alatti komfort nélküli, 26 m2 alapterületű lakás (komfortosítást követően)

2. piaci bérlakáspályázat útján kívánja hasznosítani a Szociális Bizottság döntése szerint az alábbi lakásingatlanokat:

• Bp. XX. Aradi u. 23/b. komfortos, 62 m2 alapterületű lakás
• Bp. XX. Helsinki út 9. A. ép. fsz. 4. szám alatti összkomfortos, 36 m2 alapterületű lakás
• Bp. XX. János u. 51-53. I/8. szám alatti összkomfortos, 53 m2 alapterületű lakás
• Bp. XX. Pázsitos stny. 10. I/8. szám alatti összkomfortos, 41 m2 alapterületű lakás”

A felsorolásból nemcsak az látszik pontosan, hogy éppen a nagycsaládosoknak megfelelőbb, és hovatovább lakhatásra máris alkalmas állapotban lévő lakások jó részét, és az összes összkomfortos lakást kivonták a szociális pályáztatás hatása alól Peserzsébeten és azt piaci alapon, piaci árakon fogják bérbe adni, hanem az is, hogy a szociális bérlakások körébe utalt ingatlanok között több olyan is van, amely alapvető felújításra, komfortosításra szorul.

Az erre vonatkozó szabályozások és törvények (1993. évi LXXVIII. törvény és a 147/1992. (XI. 6.) sz. kormányrendelet) szerint komfort nélkülinek számít egy lakás, ha „… a félkomfortos lakás követelményeinek nem felel meg, de legalább egy 12 m²-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC (árnyékszék) használatával, valamint egyedi fűtési móddal rendelkezik és a vízvétel lehetősége biztosított.”

Ennek megfelelően a szociális bérlakások közé kettő ilyen is bekerült, igaz, ezeket az önkormányzat csak komfortosítás után adná bérbe.

Komfortosnak ugyanezen előírások szerint az a lakás számít, amely, „… legalább egy 12 m²-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, valamint közművesítettséggel, melegvíz-ellátással és egyedi fűtési móddal rendelkezik.”

Ilyen a szociális bérlakások körébe utaltak közül a maradék, komfortosításra nem szoruló öt lakás.

Ezekkel szemben összkomfortosnak a törvény akkor hív egy lakást, ha „… legalább egy 12 m²-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel, valamint közművesítettséggel, melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal rendelkezik.”

Így tehát az összes, ilyen értelemben a legjobb körülményeket biztosító önkormányzati lakás piaci kiadásra lett előirányozva.

Völgyesi ezzel kapcsolatban megjegyezte, véleménye szerint a szociális bérlakásrendszer célja pedig éppen az lenne, hogy már eleve jó állapotban lévő, lakhatásra leginkább alkalmas önkormányzati ingatlanok a rászorulókhoz kerüljenek.

Beszámolója szerint azonban Kovács Eszter, MSZP-s alpolgármester a bizottságban annak a véleményének adott hangot, hogy a piaci bérbe adott lakások „túl jók” lennének szociális célra, és a rászorulók csak „lelaknák” azokat.

Völgyesi ezzel kapcsolatban megjegyezte:

„Mondanom sem kell, hogy baloldali értékrendet valló emberként iszonyatosan megdöbbentem ezen állításon, hiszen azt tudtam, hogy a politikában elhangoznak ilyen szegényellenes mondatok, de sohasem gondoltam, hogy ezt a magukat szociálisan érzékenynek tartó MSZP-sektől fogom hallani.”

Ehhez még hozzátette:

„Két bizottsági ülésen és a testületi ülésen is javaslatot tettem arra, hogy adjuk meg ugyanazt az esélyt a 2-3 gyermekes családoknak, mint a többieknek és legyen még egy >>nagy<< méretű lakás a szociális lakások között. Erre idén volt lehetőségünk, hiszen a piaci pályázatra kijelölt lakások közül három is nagyobb, mint 40 nm, sőt, kettő az 50 nm-t is meghaladja.”

Miközben Budapesten minden eddiginél nagyobb mértékben tombol a lakhatási válság, jellemző a teljes főváros területére, hogy 2018 végén  3909 önkormányzati  tulajdonú lakás állt üresen, miközben az önkormányzati lakásállomány maga is rohamosan csökken.

Az esettel kapcsolatban telefonon kerestük Kovács Eszter irodáját is, cikkünk befejezéséig azonban nem reagáltak a megkeresésünkre.

Amint ez megtörténik, cikkünket ezzel frissítjük.