Előrehozott választásokat követel az ellenzék a spanyol miniszterelnöktől, miután szerdán leszavazták a kormány költségvetési tervezetét az országgyűlésben. A parlamenti kisebbségben kormányzó Pedro Sánchezzel így olyasmi történt, amire 1995 óta nem volt példa az országban.
Sánchez pártjának, a szociáldemokrata PSOE-nek 84 fős frakciója van a 350 tagú parlamentben, tavaly júniusban, egy szoros bizalmi szavazás után vette át a hatalmat a korrupciós botrányokba belefulladó konzervatív miniszterelnöktől, Mariano Rajoy-tól. A most regnáló miniszterelnök arra számított, hogy a katalán függetlenséget leginkább támogató két párt beáll a tervezet mögé, de a Belgiumba emigrált ex-elnök, Puigdemont pártja, a jobboldali PDeCAT és a Köztársasági Baloldal (ERC) nem állt mellé, így a költségvetés végül 158 igen, 191 nem és 1 tartózkodó szavazatot kapott.
A nemmel szavazó ellenzéki pártok mind megfogalmazták az előrehozott választás követelését Sánchez felé, a miniszterelnök pedig pénteken nyilatkozik az ügyben – kormányzati források szerint mindenképpen előrehozott választások jönnek, csak a dátum kérdéses.
A kormányfő arra számított, hogy a katalán függetlenségpártiak azért fognak az előrehozott választás lehetőségétől tartani – és a költségvetésre igennel szavazni –, mert egy esetleges jobboldali győzelem, illetve kormányzás
a katalán szeparációs törekvések abszolút gátját jelentheti.
Ám a katalán parlamentben többségben lévő függetlenségpárti erők – állításuk szerint – komolyabb engedményeket vártak Sáncheztől, mind az önrendelkezés, mind a bebörtönzött politikai vezetők ügyében. A korábban kormányzó konzervatív PP és a jobbközép Ciudadanos persze hallani sem akarnak egy független Katalóniáról, de hatalomra kerülésük, valamint radikális hozzáállásuk a katalán kérdéshez hosszú távon akár növelheti is az elszakadás támogatottságát.
„Nézze, ha választanom kell az önrendelkezéshez való jogunkat elutasító szocialisták és a szélsőjobb között, akkor a katalán függetlenséget választom.”
– nyilatkozta Quim Torra, katalán elnök a Guardiannek és más európai lapoknak. Hangsúlyozta, hogy nem fognak a katalánok belemenni olyan tárgyalásokba, amelyeknek előfeltétele a költségvetés megszavazása.
Kormányhoz és kormánypárthoz közeli források szerint a legvalószínűbb időpontja a választásoknak az április 14. vagy 28. Sánchez állítólag minél hamarabb szeretné elkezdeni mobilizálni a jobboldaltól tartó, balra hajló szavazókat és a mihamarabbi bejelentéssel remélik a szocialisták elterelni a témát a költségvetés leszavazásáról.
A közvélemény-kutatások élén ugyan továbbra is a kormánypárt áll, ám a jobb-szélsőjobb blokk jelenleg jóval erősebb, mint a baloldali pártok együttesen. Tavaly az előbbieknek sikerült is a szélsőjobboldali Vox segítségével átvenni a hatalmat a szocialistáktól Spanyolország legnépesebb területén, a déli parton található Andalúziában.
Vasárnap több tízezer embert mozgósított e jobboldali-szélsőjobboldali összefogás Madrid belvárosában, hogy közösen követeljenek előrehozott választásokat, és hogy kifejezzék tiltakozásukat Sánchez – a jobboldal szerint – a szeparatistákkal túlságosan békülékeny álláspontja ellen.
A katalán krízis politikai megoldását tovább nehezíti, hogy kedden kezdődött annak a 12 szeparatistának pere, akik vezető pozíciókban vettek részt 2017 októberében a függetlenségi népszavazás lebonyolításában és az autonóm Katalónia kikiáltásában. Két vádlott volt katalán miniszter ügyvédjének a keddi nyilatkozata szerint „a tárgyalás politikai motivációjú és célja maga a katalán függetlenség ellehetetlenítése”. Ma pedig a legfelsőbb bíróság egy tagja azzal vágott vissza, hogy „Ez a tárgyalás a spanyol demokrácia és az alkotmányos rend védelmét szolgálja.”
A katalán függetlenségi törekvésekről és a kialakult spanyol politikai krízisről még a 2017 őszén lebonyolított függetlenségi népszavazás idején írtunk a Kettős Mércére részletesen.
