„Másfél milliárd forintból építenek új, házgyári elemeket gyártó üzemet kínai befektetők Kenderesen a közeljövőben, a beruházás kezdetben száz új munkahelyet teremt”
– nyilatkozta Szolnokon Pádár Lászlóné, a település Fidesz-KDNP-s polgármestere a Magyar Távirati Irodának.
A több, mint négyezer-ötszáz fős Jász-Nagykun-Szolnok megyei településsel fél éve kezdett tárgyalásokba a CITIC befektetési alapkezelő, majd csütörtökön írták alá beruházásról szóló együttműködési megállapodást és bérleti előszerződést a felek.
Az építendő házgyárat egy önkormányzati tulajdonból kivont 2,1 hektáros területen építik fel a 4-es út mellett, miután adaptálták és engedélyezték a kínai gyár már meglévő terveit –
a leendő házgyár ugyanis maga is Kínában előre gyártott házgyári elemekből épül fel, így a panelelemeket gyártó üzem maga is panel lesz.
Pádárné megjegyezte,
„a befektetők szeretnék mielőbb elkezdeni a kenderesi gyár építését és még idén elindítani a házgyári panel gyártását.”
A Horthy Miklós szülőfalujában gyártott házgyári panelekre a gyártó, melynek a technológia és a típus saját fejlesztése, száz év garanciát vállal – emellett a polgármester elmondta, az itt készülő házelemeket Európa valamennyi országába szeretnék exportálni.
Idehaza a szocializmus idején a lakáshiány enyhítése céljából országszerte széles körben épültek panellakások – a gyorsan és egyszerűen felhúzható épületekkel időt és energiát lehet spórolni a hagyományos technológiával készülő épületekhez képest, továbbá nem utolsó sorban olcsóbb is.
A panelépítés nagyjából harminc évében Magyarországon 788.000 panellakás épült, ezeknek jelentős része a mai napig áll és lakásként funkcionál, emellett jelentős részüket korszerűsítették is a panelprogramok keretében 2001-től kezdve, jelenleg a harmadik panelprogram fut, mely 2020-ig fog tartani.
A kínai gyár megjelenésével több, mint két évtizeddel a tíz néhai házgyár bezárása után újra feléledhet a panelgyártás- és építés hazai hagyománya.
Pádárné MTI-nek adott nyilatkozata szerint az üzemben eleinte száz, majd később kétszáz embernek adhatnak munkát, nagyrészt betanított munkásokra lesz szükség az üzemben – a polgármester megjegyezte, a beruházás nagyban csökkenti a jelenlegi tíz százalékos munkanélküliségi szintet.
Magyarországon az elmúlt években beruházásokat hajtott végre több kínai cég és befektetői csoport, mint például a BorsodChem felvásárlása vagy a turai erőmű, de a kínai befektetések legismertebb példája a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztése, mely a szintén kínai kézbe került pireuszi kikötőt hivatott egykoron összekötni az európai centrummal.
Eközben Szijjártó Péter külügyminiszter Bukarestben arról beszélt,
„Képmutató az Európai Unió viszonyulása Kínához, hiszen az együttműködés összeurópai érdek, mint ahogy az is, hogy Közép-Európa kínai forrásokat is felhasználva fejlessze infrastruktúráját”.
