Nyilatkozatban fordultak a kormányhoz a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi, Közgazdasági és Regionális tudományi és Társadalomkutató központjainak szakszervezetei, hogy a január óta, az MTA állami költségvetésének felfüggesztése nyomán kialakult tarthatatlan helyzetet kérjék számon Palkovics László innovációs- és technológiai miniszteren valamint a teljes magyar kormányzaton.

Mint írják:

Az akadémiai kutatóintézetek dolgozóinak – BTK, KRTK és TK szakszervezeti alapszervezetei által összehívott – 2019. január 24-ei fóruma súlyos aggodalmát fejezi ki az MTA kutatóintézeteinek szervezeti és finanszírozási helyzetével, valamint munkavállalói jövőjével kapcsolatban. A jelen helyzet, amely az MTA intézeteiben dolgozó mintegy ötezer – kutató és nem kutató státuszú  munkavállalót egzisztenciális és szakmai bizonytalanságban tart, az egész magyar tudományos közösség jövőjét veszélyezteti.

Ennek érdekében összesen 8 pontot fogadott el a szakszervezetek mai ülése annak érdekében, hogy a helyzet minél hamarabb megnyugatató rendezést nyerjen. Ezek a pontok a következők:

1) Tartsák tiszteletben az MTA és kutatóintézeteinek egységét és függetlenségét, az MTA mint köztestület továbbra is maga dönthessen szervezetéről és költségvetésének felosztási módjáról!

2) Tartsák fenn az akadémiai intézetek korábbi finanszírozási rendszerét, amelynek meghatározó része az alapműködést szolgáló normatív állami támogatás! A kutatóhálózat működtetése nem lehetséges pályázati jellegű konstrukciókon keresztül, ezért minden ilyen tervezetet elutasítunk. A pályázati úton elnyert támogatások a normatív állami támogatást nem helyettesíthetik, csak kiegészíthetik.

3) Az érintettek bevonásával készüljön átfogó tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia, ami a közpénzből finanszírozott kutatóhelyek szerepét, feladatait, teljesítménymérési és finanszírozási módját is meghatározza. Amíg nem lehet ezt a stratégiát megvalósítani, az MTA intézetei a 2018-as szervezeti keretek között működjenek, és kapják meg a teljes költségvetési támogatást!

4) Tartsák egyben a kutatóintézeti hálózatot! Az Akadémia nemzeti és nemzetközi értéke csak a történetileg kialakult, tudományos teljesítmények által igazolt egységben szavatolható.

5) A kutatóhálózat feletti szakmai felügyelet maradjon az Akadémiánál! A kutatói munkának csak a kutatóközpontok és intézetek által korábban felállított és nemzetközi tudományos sztenderdekhez igazított teljesítményértékelésnek kelljen megfelelnie!

6) A foglalkoztatás maradjon a kutatóközpontoknál, illetve kutatóintézeteknél! Garantálják a dolgozók érvényes közalkalmazotti jogviszonyának és munkaszerződésének fenntartását!

7) A közalkalmazotti jogviszonytól és az egyetemi oktatói bértáblától csak a dolgozók javára lehessen eltérni!

8) Versenyképes és a társadalmi közjót hatékonyan szolgáló tudomány csak a kutatói munkahelyek stabilitásának helyreállításával, a kutatók és a kutatást segítő dolgozók európai viszonylatban versenyképes bérezésével érhető el.

Az akadémia dolgozói február 7-ig várnak választ a kormányzattól és elsősorban Palkovicstól.

„Amennyiben követeléseinket nem veszik figyelembe, további lépéseket teszünk hazai és nemzetközi fórumokon.”

– zárják a nyilatkozatot, felvetve, hogy az akciók sora ezen a ponton nem áll meg.

A nyilatkozatot egy szolidaritást vállaló levél kíséretében Lovász László, az MTA elnöke és az MTA közgyűlése részére is megküldték a szakszervezeti dolgozók.

Mint azt mi is megírtuk, az akadémia december 6-i, rendkívüli közgyűlésén úgy döntött, nem fogadja el a Palkovics László által a tudományos köztestület átalakítására felterjesztett javaslatait, annak részben ellen is áll, és ellenjavaslatokat fogalmaztak meg ezek ellen.

Erre reagálva Palkovics és a kormányzat felfüggesztette az MTA dologi működéséhez szükséges állami normatíva folyósítását, így az akadémia jelenleg az elnyert EU-s támogatások mellett szinte semmiféle más forráshoz nem férnek hozzá.