Sokéves hagyományt követve idén is nagyszabású ételosztást szervezett a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének alapítványa a Blaha Lujza téren. A háromnapos karácsonyi ételosztáson többezer adag meleg étel, illetve alapvető élelmiszerekből álló csomag kerül kiosztásra.
Az órási érdeklődésre való tekintettel a szervezők reggel 8 órától sorszámmal ellátott karszalagokat osztanak a rászorulóknak, és azt is megmondják, mikor jöjjenek vissza, így elkerülhetik a hosszú sort és a fagyoskodást.
Az előző évekhez hasonlóan tegnap is sokan már legalább egy órával a karszalagosztás kezdete előtt a helyszínen voltak, hogy biztosan ételhez jussanak. Tegnap elfogyott mind az 1200 adag étel és 1100 adag ételcsomag, a mai napon 1600 adag étellel, illetve 1500 adag ételcsomaggal készültek a szervezők, a karszalagok nagy része dél körül már el is fogyott.
„Nagyon hasznosak ezek főleg azoknak a családoknak, akiknek otthon üres a polc, és most egy kicsit fel tudják tölteni, hogy az ünnepekhez méltóan tudják ők is ünnepelni a karácsonyt.”
– mondja egy szervező, aki felhívja a figyelmet, hogy a holnapi napon is lesz ételosztás,
így ha valakinek van rászoruló ismerőse, vagy csak az utcán lát rászorulót, mindenképp ajánlja neki a Blaha Lujza teret, ahol meleg, tápláló ételhez juthat.
A holnapi, utolsó napon szintén 1600 adag étel és 1500 adag tartós élelmiszercsomag kerül majd kiosztásra. A hosszú sorban rengeteg időst, kisgyermekes családot és hajléktalan embert látni.
Magyarország egyre szegényebb
A 2010-2017-es időszakra vetítve az Unió legnagyobb mértékű romlása Magyarországon ment végbe a dolgozói szegénységet illetően: 7 év alatt 5,3 százalékról 10,3 százalékra, tehát 5 százalékkal emelkedett azok aránya (vagyis közel kétszeresére nőtt az érintettek száma), akik rendszeres munkavégzés ellenére is szegénységben élnek.
A kormánynak továbbra sincs egységes lakáspolitikája, és továbbra sem átlátható, hogy az állam lakhatási célra pontosan mire és mennyit költ. A Habitat for Humanity hetedik éves lakhatási jelentéséből kiderül, két-hárommilió ember él lakásszegénységben ma Magyarországon, vagyis azok, „akik megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb, kiszolgáltatottabb helyzetben élnek.”
Nagyjából másfélmillió ember (a népesség 15,9 százaléka) él olyan túlzsúfolt lakásban, aminek ezen felül még egyéb minőségi problémája is van: „beázik a tető, nedvesek a falak, nincs WC és fürdőszoba vagy túl sötét a lakás”. A magyar lakásállomány 80 százaléka nem felel meg „a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek”.
Idén 2405 kilakoltatásra került sor, és a szeptemberi hideg napok és december 20 között 38-an hűltek ki végzetesen fűtetlen lakásukban, a szabad ég alatt és kórházban, illetve kórházba szállítás közben, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.