Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

2021-re elfogyhat a magyar munkaerő

Bár Magyarország az év elején egészen előkelő helyen végzett az Eurostat munkanélküliség alakulását vizsgáló felmérésén, ez sajnos csak úgy sikerülhetett, hogy a számításban a nem éppen klasszikus értelemben vett munkavállaónak tekinthető közmunkások is szerepeltek, így javítva az arányt. A közmunkásokkal  együtt azonban valójában 7,4 százalék körüli a magyar munkanélküliségi ráta, ami nem kimondottan alacsony, mindeközben ráadásul a munkaerőhiány is egyre komolyabb.

A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint a közeljövőben pedig még rosszabb lehet a helyzet:

2021-re már 10 ezer főnél is kevesebb emberrel bővülne a versenyszféra foglalkoztatása, vagyis lényegében elfogynának a munkavállalók

– írja az mfor.

A viszonylag magas munkanélküliség mellett jelenlévő magas munkaerőhiány arra enged következtetni, hogy a magyar munkaerőpiacon komoly problémák vannak foglalkoztathatósági és regionális szempontból is. A munkaerő nem megfelelő képzettsége és a munkavállalási mobilitás hiánya megnehezítik a vállalatok létszámbővítési törekvéseit, vagyis a kereslet és a kínálat nem találkozik.

Az ország gyakorlatilag kettészakadt: míg Közép-Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Dunántúlon nagyon alacsony a munkanélküliség és a közmunkások aránya, addig Borsodban, Szabolcsban, Hajdú-Biharban és Nógrádban a munkanélküliségi ráta kiugróan magas, több mint százezer embert sújt a munka hiánya és a közmunkások aránya is itt a legmagasabb. Emellett az ország keleti felében és délnyugaton is jelentkeznek súlyos problémák.

Az alacsony képzettségűek vannak a legnehezebb helyzetben, ugyanis hiába képzik papíron a munkaerő-tartalék részét, foglalkoztatásukhoz átképzésre lenne szükség. A jegybank számításai szerint 2021-re a munkaerő-tartalék is korlátja lesz a foglalkoztatás bővülésének.

Emellett  komoly gondot jelent az is, hogy a demográfiai korlátok (a munkaképes korúak összlétszámának és kor-nem szerinti összetételének változása) miatt a munkaerő-kínálat bővülése az előrejelzés szerint először lassul, 2020-tól pedig nem folytatódik.

Persze a munkaerő teljes elfogyása ellen azért lehetne még lépéseket tenni: az alacsony képzettség visszaszorításán sokat segítene például az oktatási rendszer minőségi javulása, a tankötelezettségi korhatár emelése és az, ha a szakképzésben résztvevő fiatalokat nem nyomnák ki minél korábban, érettségi nélkül a munkaerőpiacra. Azt pedig talán mondanunk sem kell, hogy a munkaerőhiány miatt már most rengeteget túlóráztatott munkavállalókat nem a legjobb ötlet 400 óra „önkéntes túlórára” kötelezni, hacsak nem az a cél, hogy a még meglévő munkaerő is külföldre meneküljön.

Olvass tovább!