Az Azonnali szúrta ki, hogy míg mindenki el volt foglalva a rabszolgatörvény és a közigazgatási bíróságok elleni tiltakozással, valamint az MTVA-nál történt eseményekkel, a Fidesz szép csendben visszavont egy másik törvényjavaslatot, mely még valamivel korábban borzolta a kedélyeket.
Ez az a módosító lett volna, mely a településkép védelméről szóló törvényt módosította volna oly formában, hogy bizonyos időszakokban – például a teljes adventiben – nem lehetett volna a Kossuth téren tüntetni, ahogy a fél belvárosban sem – vidéken pedig az önkormányzatok hatásköre lett volna a védett területek kijelölése.
November elején széles körű felháborodást szült, mikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a módosító javaslatot, hiszen bizonyos időszakokban gyakorlatilag ellehetetlenítette volna a tüntetést a város demonstrációk szempontjából népszerű pontjain, ahogy az állami ünnepekre sem lehetett volna kormányellenes eseményeket szervezni.
A módosító végleges verziójában ugyan már jóval puhább korlátozások szerepeltek, tekintve hogy mindössze a Kossuth térre és pirosbetűs ünnepekre vonatkozott volna, azonban december 19-én ezt is visszavonták, így továbbra is törvényileg biztosított a gyülekezés lehetősége az év minden napján a Parlament előtt.
Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy egy év múlva ilyenkor az Országháznál tartsanak tiltakozásokat, ahogy március 15-én is legálisan lehet a nemzet főterére vonulni – már amennyiben a Fidesz vagy a Békemenet valamelyik lelkes szervezője nem jelent be még korábban demonstrációt az adott időpontra.
Tekintve, hogy a rabszolgatörvényt és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt a tüntetéseket korlátozóval ellentétben nem vonták vissza, sőt, Áder János köztársasági elnök már alá is írta őket, bőven maradt még ok demonstrációkra.
