Az ATV számolt be róla, hogy egy Békés megyei cégnél már a rabszolgatörvény kihirdetése előtt előkészítettek olyan munkaszerződést, mellyel hatvannyolc órás munkahetet is elrendelhetnek a dolgozóknak – amivel már minden bizonnyal a túlórákat keveslő Révész Máriusz kormánybiztos is elégedett.

Ennek az alapja a cégnél eleve heti hatvan órás, tehát öt napban napi 12 órás a sztenderd munkahét, melyet a szerződés alapján a munkáltató megfejelhet szombatonként nyolc túlórával – amit a rabszolgatörvénybe foglalt, évi maximum négyszáz órás túlórakeret tesz lehetővé.

Dávid Ferenc, a szerződést bemutató közgazdász azt is elmondta, a cég egy 4500 fős kisváros mellett működteti üzemét, melyben több százan dolgoznak – így a munkásoknak gyakorlatilag nincs lehetőségük máshova menni dolgozni, ezért kénytelenek elfogadni a munkaszerződést, bármi is álljon abban.

Ez tökéletesen egybevág Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara elnökének korábbi szavaival, aki a tőkések érdekvédelmi szervezetének elnökeként kifejtette,

„az embereknek van egy lakóhelyük és egy képzettségük”

amin nehezen változtatnak. Így a munkáltatóknak nem kell attól félniük, hogy munkásaik elhagyják őket olyan, más munkahelyekért, melyek jobb feltételeket ígérnek – vagyis a tőkés előnyösebb helyzetben van, mint a neki kiszolgáltatott munkás.

A munkáltató és a munkás közötti viszony hierarchikus, így a munkáltatónak nagyobb mozgástere van a munkafeltételeket illető tárgyalások terén – már ha vannak egyáltalán érdemi tárgyalások.

Különösen igaz ez abban az esetben, ha egy cégnél nincs szakszervezet, vagy – mint ebben az esetben – a helyi álláspiacon nincs számottevő konkurenciája az adott vállalatnak.

Ugyanis habár egy munkás – a kormány és a fundamentalista liberális közgazdászok állításaival ellentétben – akkor is nehezen vált munkahelyet, ha adott környéken elérhető más, kedvezőbb feltételeket kínáló munkahely, azonban ha nincs ilyen, a munkás csapdába kerül.

Ilyen helyzetben pedig az állami szabályozásnak kellene garantálnia, hogy a munkáltató ne zsákmányolhassa ki oly mértékben, melyet most épp az állami szabályozás tesz lehetővé.

A ma kihirdetett rabszolgatörvény ellen egyébként országszerte, valamint külföldön is szerveznek tiltakozásokat, melyekről a Mércén rendszeresen, legjobb tudásunk szerint beszámolunk.