Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Titokzatos cég akar uránbányát nyitni a Mecseki Tájvédelmi Körzetben

Újraindították annak a cégnek a környezetvédelmi eljárását Baranya megyében, amely a Mecseki Tájvédelmi Körzet közvetlen környezetében kíván uránbányát létesíteni. Az Energiaklub közleménye felhívja a figyelmet arra, régebben Wildhorse, ma pedig Magyar Urán Resources néven futó társaság környezetvédelmi engedélyét egyszer a környezetvédelmi illetékes hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala visszadobta, a cég fellebbezése után pedig másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal is ellenük ítélt.

Ez abból derült ki, hogy a környezetvédelmi eljárást most decemberben újraindították, amelynek keretében tegnap a bánya tervezett helyszínén, a Pécs melletti Kővágószőlősön lakossági közmeghallgatásra került volna sor.

A Szabad Pécs információi szerint azonban, a Pécsi Járási Hivatal a közmeghallgatást végül elhalasztotta, nem hivatalos információik szerint azért, mert a Magyar Urán Resources a megtartáshoz szükséges környezetvédelmi engedéllyel még nem rendelkezik.

A Járási Hivatal a maga részéről azt írta,

„a hatósági eljárásban a tényállás további tisztázása szükséges”.

ahhoz, hogy az eljárás folytatódhasson.

Kép: Szabad Pécs

Az Energiaklub eközben az uránbánya ellen petíciót is indított, hiszen, mint az Energiaklub kiemelte, a mélyművelésű uránbányászat súlyosan szennyezheti a vízi élővilágot, rontja a vízminőséget a szálló por pedig rendkívül súlyos megbetegedéseket okozhat nemcsak a bányászok, hanem a környékben lakók egészségét is súlyosan veszélyeteti.

Felidézték a Magyar Tudományos Akadémia 1986-os, akkor titkosított jelentését is, amely a pécsi uránbányászat, mint munka élettani hatásairól tárt fel sokkoló tényeket:

A […] készített titkosított jelentéséből kiderült, hogy 3500 vizsgált valamikori pécsi uránbányász jelentős része még a nyugdíjaskort se érte meg. Az egykori uránbányászok körében jellemzőek a tüdőrák és más daganatos megbetegedések, a szilikózis és más egészségügyi problémák. Egészségügyi vizsgálatok alapján még a bányászok gyerekei körében is megnövekedhet a születési defektusok és gyermekkori leukémia kockázata.

A civil szervezet 2018-ban felmérést is készített arról, mit gondol a lakosság a tervezett bánya megnyitásáról. Adataikból azt derült ki,

A lakosság 64%-a úgy gondolja, hogy a bánya megnyitása természetrombolást okoz a Mecsekben. Tízből hatan vélekednek úgy, hogy az uránbánya miatt elértéktelenedik majd a házuk, illetve hogy a belélegzett por és radon gáz miatt sugárzás érheti az embereket. A lakosság fele ért egyet azzal az állítással, hogy egy esetleges radioaktív szivárgás miatt elszennyeződik az ivóvíz.

Azt is hozzáteszik az aktivisták, hogy a mecseki uránbányászat gazdaságilag is abszolút ráfizetéses, a mecseki érc urántartalma ugyanis körülbelül 0,13%-kos, miközben a nemzetközi szabályozások szerint nagyjából 0,3% uránérctartalom fölött minősül bányászatra megfelelőnek egy-egy érclelőhely.

Az Origo még a kormányzat általi megszállása előtt, 2012-ben közölt riportot a kővágószőllősi, egykori uránbányászok életéről. A bányászat – részben urándúsítás céljából is – 1951-től 1997-ig folyamatosan folyt a területen, az ausztrál tulajdonban lévő Wildhorse pedig 2012-ben a kormánnyal együttműködésben szándékozott azt újranyitni.

Az akkori riportok szerint, noha a munkanélküliség miatt a bányászok nosztalgiával tekintettek a múltra, a kisdózisú sugárfertőzés, szilikózis a településen általános volt, az azzal járól daganatos megbetegedések száma is elharapódzott, és még a bányászok gyermekeinél is problémát jelentett.

 

Címlapkép: Energiaklub
Olvass tovább!