Sajtótájékoztatót tartott ma a Lehet Más a Politika valamint a Magyar Szocialista Párt és a Párbeszéd a Munka Törvénykönyve módosításával kapcsolatban, melyen mindhárom párt leszögezte, nem értenek egyet a „rabszolgatörvény” néven elhíresült tervezettel.
Az LMP részéről Csárdi Antal, a párt frakcióvezető-helyettese elmondta, megbeszélést tartottak a munkások érdekvédelmi szervezeteivel arról, mit gondolnak a törvénymódosításról, melyet fideszes képviselők egyéni indítványként nyújtottak be – ezzel kapcsolatban kifejtette, elfogadhatatlannak tartják a módszert; a kormány ezzel megkerüli egyeztetési kötelezettségét. Ebből fakadóan felszólította a képviselőket, hogy vonják vissza a tervezetet, a kormány pedig konzultáljon a munkavállalókkal a módosítás jellegéről és hatásairól.
Csárdi kifejtette,
„Egyértelmű, hogy ez a módosítás, amit többek között Kósa képviselő úr jegyez, nem érdeke semmilyen formában a munkavállalóknak.”
Figyelmeztetett rá, egy ilyen szabályozás esetén lehet azzal érdemben számolni, hogy olyan iparágakban, ahol jelenleg is túlterheltek a munkások, elvándorlás lesz tapasztalható.
Csárdi szerint egyértelmű, hogy a Fidesz be akarja vezetni a hatnapos munkahetet, tehát a munkások heti hat napi, napi nyolc órás munkára lesznek kötelezhetők.
Ez senkinek sem érdeke, azoknak sem, akikről először úgy gondolnánk, nem érinti őket a változtatás – például a fáradt dolgozó könnyebben hibázik, ami a közlekedésben és a nehéziparban súlyos baleseteket jelenthet.
A politikus újságírói kérdésre elmondta, a közlekedési szakszervezeteken kívül a megbeszélésen jelen voltak a VDSZ, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, és a BKV egyik szakszervezete képviselői – azonban a probléma a munkások jóval szélesebb köreit érinti.
Csárdi kifejtette, az LMP egyelőre vizsgálja mozgásterét, azonban amennyiben a szakszervezetek sztrájkot hirdetnének, azt a párt támogatná – addig is, a munkásérdekvédelmi szervezetekkel közösen összeszedik azon módosítókat, melyek lefedik a munkások érdekeit, majd az LMP módosítóként benyújtja azokat.
Emellett megemlítette, személyes véleménye szerint
„bármelyik európai országban Magyarországon kívül országos és általános sztrájkot hirdetnének egy ilyen törvénymódosítást követően.”
Az LMP sajtótájékoztatója után a Párbeszéd részéről Tordai Bence, az MSZP színeiben pedig Bangóné Borbély Ildikó közösen álltak ki az újságírók elé a „rabszolgatörvényt” tárgyaló bizottsági ülés után – melyen a módosítót benyújtó Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf nem vett részt.
Az MSZP politikusa feltette a kérdést, mely cégek lobbiztak ennek a módosításnak az érdekében, hogy véletlen-e az hogy
a módosítót Szatmáry mellett Kósa nyújtotta be, akinek a városába épp most telepíti a BMW új, magyarországi gyárát,
tényleg az autóipari lobbinak szolgáltatjuk-e ki a munkavállalókat, ahogy azt is szeretné megtudni, Kósáék mennyi pénzt kapnak ezért – mivel Bangóné szerint ők nem csinálnak semmit ingyen.
Ezt követően a párbeszédes Tordai beszéde felvezetéseként elmondta,
„egyértelművé vált, hogy a Fidesz a német ipari érdekeket szolgálja ki és nem a magyar munkavállalók érdekeit védi.”
2012. óta folyamatosan vonják meg a szakszervezetek jogait, és
a kormány az egy százalék érdekeit képviseli a 99 százalékkal szemben.
Ezen időszak alatt a munkahelyi balesetek száma évi 17.000-ről 23.000-re nőtt, miközben az Alaptörvény szerint minden munkásnak joga van a méltó és egészséges munkakörnyezethez.
A Párbeszéd egyetért a szakszervezetekkel abban, hogy ezt a törvénymódosítást vissza kellene vonni, ugyanakkor egyetért Varga Mihállyal is, aki elmondta, boldogabb, szerencsésebb időkben vissza lehet térni a munkaidő csökkentésére –
