Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Bírósági végzés minősítette alaptörvény-ellenesnek az új gyülekezési törvényt

Ez a cikk több mint 5 éves.

A „Nem adom a házamat” nevű, devizahiteles károsultakat tömörítő mozgalom két évvel ezelőtti demonstrációja miatt indult per kapcsán hozta a Zalaegerszegi Járásbíróság azt a végzést, hogy

az Alkotmánybírósághoz fordul a gyülekezési törvény egyik paragrafusának alaptörvény-ellenesnek minősítése érdekében.

A devizahiteles csoport ellen indított perben csak azok után fog a bíróság dönteni, hogy az Alkotmánybíróság meghozta döntését a gyülekezési törvénnyel kapcsolatban.

A magukat „sárgapólósoknak” nevező devizahiteles mozgalom tagjai 2016 novemberében az OTP egyik zalaegerszegi fiókjában tartottak demonstrációt. A „Ne fizess! Pörölj! Tiltakozz!” feliratú pólókat viselő tüntetők betelepültek az – ahogy a bírósági végzés kiemeli – mindenki számára nyitva álló ügyféltérbe, ott bankellenes feliratú táblákat tartottak maguk elé és az oszlopokra hasonló feliratú plakátokat ragasztottak. A biztonsági szolgálat kihívta a rendőröket, akik a tüntetőket igazoltatták, de a rendezvényt nem oszlatták fel. A devizahiteles aktivisták nem sokkal ezután maguktól elhagyták a helyiséget.

Fotó: A „Nem adom a házamat” aktivistáinak egyik banki demonstrációja. / Facebook

Az ingatlan tulajdonosa, azaz az OTP ezt követően birtokpert kezdeményezett, arra hivatkozva, hogy a „sárgapólósok” az engedélye nélkül tartottak demonstrációt a fiókban, így viselkedésük „birtoksértő” volt. A devizahitelesek szerint viszont őket érte jogsérelem, mivel az eset folyamán az OTP sértette a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogukat.

A Zalaegerszegi Járásbíróság a konkrét üggyel kapcsolatban nem hozott döntést, mivel álláspontja szerint alapjogi érintettsége van – és ha ezt az érintettséget nem veszi figyelembe, akkor a bírói döntés alaptörvény-ellenes lesz. A végzés szerint a gyülekezési törvény (Gytv.) első paragrafusának második bekezdése „alaptörvény-ellenességének megállapítása (egyúttal perbeli alkalmazásának kizárása) a jogvita eldöntésének előkérdése.”

A Gytv. kérdéses bekezdése így szól:

„Közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.”

A bekezdés lehetséges következményeivel már mi is foglalkoztunk, a probléma abban áll, hogy az új gyülekezési törvény csak közterületeken, tehát állami vagy önkormányzati tulajdonban álló területeken engedélyezi a tüntetést, így például vállalatok, cégek ellen elvileg nem lehet tüntetni – legalábbis a területükön nem. Ezt példázná a „Nem adom a házam” esete is, ha a bíróság csupán a Gytv. vonatkozó bekezdése alapján hozott volna döntést. De nem ez történt.

A zalaegerszegi bíróság szerint a Gytv. ezen eleme sérti az alaptörvényben foglalt normavilágosság elvét (B) cikk (1) bekezdés), mivel  a Gytv.-ből nem derül ki egyértelműen, hogy mi a „közterületnek nem minősülő helyszín.” A törvénybe foglalt fogalom „olyan szubjektív jogértelmezésnek adhat teret, ami összeegyeztethetetlen az alapjogok természetével” – áll a bírói végzésben. A jogbiztonság „a sérelmezett fogalom egzaktabb meghatározását kívánná meg.”

A bíróság azt indítványozza, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a gyülekezési törvény első paragrafusának második bekezdésének alaptörvény-ellenességét, azt „teljes egészében semmisítse meg” és mondja ki a „perbeli alkalmazhatatlanságát”.

Ahogyan az a hajléktalantörvényt megtámadó kaposvári bíróság indítványa esetében is történt, az Alkotmánybíróságnak ebben az esetben is legkésőbb 90 napon belül felül kell vizsgálnia az ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját.

A „Nem adom a házam” ügyéről bővebb információ és a bírói végzés a szervezet Facebook-bejegyzésében olvasható: