„Tényleg jó ötlet, hogy a munkáltatók adómentesen vehessenek cirkuszjegyet vagy focimeccsre belépőt a dolgozóiknak, miközben az iskolakezdési támogatás adómentessége megszűnik?”
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közleményében kiemeli, hogy hiába emlékeztet arra, hogy a kafetéria-rendszer átalakítását szorgalmazó törvénymódosítás, amely megszüntetné a munkaerő mobilitását, a családok támogatását, illetve az öngondoskodás különböző formáit célzó juttatások adómentességét, egyértelműen sérti a munkavállalók érdekeit.
Nem véletlenül vonultak utcára a héten többezren, a legkülönbözőbb szakszervezetek zászlói alatt: a tervezett változások ugyanis nagyjából 1,5-2 millió munkavállalót érintenek, akiknek jelentősen (akár 30 ezer forinttal) kevesebb pénz kerülhet a zsebébe.
A MASZSZ azt is jelezte: ugyanaznap, amikor a szakszervezetek az utcára vonultak, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes vezetője, Bánki Erik nyújtott be törvénymódosító javaslatot a kafetéria adózási szabályai kapcsán, amely azonban csupán a látszata annak, hogy kedvező változásokat terveznek hozni a kormánypárti politikusok.
Valójában azonban a munkavállalók nem azt kérték, amit Bánki benyújtott.
Az emberek többségének nem arra van szüksége – írja a szakszervezet –, hogy a munkáltató adómentesen vásárolhasson a számukra belépőt a sportrendezvényekre, kulturális rendezvényekre, s átvállalhassa akár a könyvtári beiratkozási díjat is. Azoknak ugyanis, akiknek súlyosabb problémáik vannak, keveset jelent, hogy munkaadójuk adómentesen vehet nekik jegyet a cirkuszba, vagy akár a focimeccsekre.
„A szakszervezetek nem ezt szeretnék. Nem kenyeret és cirkuszt, inkább csak kenyeret akarnak.”
Példaként a MASZSZ kiemeli: az iskolakezdési támogatás, a munkába járási hozzájárulás, a lakhatási támogatások adómentességének megőrzése számos család számára tényleg kenyérkérdés lehet. Emberek sokaságának alapvető probléma, hogy tudnak-e új cipőt venni szeptemberre a gyereknek, megengedhetik-e maguknak, hogy viseljék a munkába járás vagy a lakásbérlés költségeit. A munkáltató által vállalt nyugdíjpénztári befizetések adómentességének megszüntetése pedig a gyakran hangoztatott öngondoskodás ellen hat.
„A fővárosban tüntető szakszervezeti tagok nem Bánki Erik előterjesztését várták. Ha a kormányoldal úgy gondolja, hogy ezzel beérik, a hatalom téved. Az érdekképviseletek a számukra biztosított törvényes keretek között továbbra is készek a munkavállalók valós érdekeinek képviseletében fellépni. Nem cirkuszt akarnak, hanem kenyeret – mindenkinek!”
Annyiban talán kevéssé meglepő – pláne az egyébként kifejezetten hatásos szakszervezeti tüntetés fényében – hogy a kormány épp kiszúrni akarja a munkavállalók szemét egy kevéssé jó, ám mégis látszatra engedékeny módosítással. Több alkalommal is láttuk már ezt a taktikát, legutóbb épp az otthonápolási díj kapcsán, ahol csak a probléma egy részét oldották meg, amellyel csak egy szűk rétegnek nyújtottak segítséget, a többség viszont így is hoppon maradt. Annyiban ez a taktika valóban hatásos, hogy kifelé jól kommunikálja a kormány „engedékenységét”, belül viszont feszültségeket szül, amelyek gyengítik a közös fellépés lehetőségét.
Talán nem véletlen, hogy a munkavállalók érdekeiért küzdő szakszervezetek is észlelték ezt a csapdát – Kordás László, a MASZSZ elnöke már a keddi tüntetés előtt arról beszélt, hogy az egyeztetési folyamat során a kormány célja a demonstrációra készülő szakszervezetek elbizonytalanítása és megosztása volt.
Annyi biztos, hogy a szakszervezetek jelezték: nem önmagában álló, egyszeri demonstrációról van szó. Amennyiben a kormány nem foglalkozik követeléseiket,
