Magyar idő szerint kedd éjszaka tartják a félidős választásokat Amerikában. Bár az előzetes várakozások szerint a Szenátusban megőrzik többségüket a republikánusok, a Képviselőházat pedig szinte biztosan visszafoglalják a demokraták, de a 2 évvel ezelőtti elnökválasztás után senki sem mehet biztosra, és az is nagy kérdés, hogy a kormányzói helyek tekintetében hogyan teljesítenek majd a pártok.

A félidős választásokat az USA-ban mindig két elnökválasztás között tartják. Idén 33 szenátusi helyért indulnak, de hiába a nagy közvélemény-kutatási előny, a demokratáknak óriási csodát kéne tenniük ahhoz, hogy meghódítsak a Szenátust, mivel a 33 helyből csupán 8 olyan helyen tartanak választást (plusz egy időközi választást,  Missisippiben), ahol jelenleg republikánus szenátor van, tehát meghódítható a demokraták számára. Így a várakozások szerint 48 helyet szereznek a demokraták a 100 fős szenátusban, ahol ha döntetlen egy szavazás, akkor az alelnök szavazata döntő, aki most a szintén republikánus Mike Pence.

Persze azért így is lesznek izgalmas küzdelmek. Nevadában és Arizonában például fej-fej mellett halad a republikánus és a demokrata jelölt a közvélemény-kutatások szerint, ezt a két államot mindenképpen meg kéne szereznie a demokratáknak, hogy egyáltalán esélyük legyen a szenátusi többségre.

De fordulatosnak tűnik a texasi szenátusi verseny is, ahol a Trump ellen a republikánus előválasztáson utolsóként elvérző Ted Cruz ellen Beto O’Rourke indul a demokraták színeiben, és a korai szavazók adatai alapján nagyon sok  olyan fiatalt és nagyvárosit tudott megmozgatni akiket a demokratáknak eddig Texasban nem sikerült.

Texas azért is lehet érdekes, mert ha itt a demokraták csodát csinálnának, csak akkor van esélyük egyáltalán arra, hogy többséget szereznek a Szenátusban.

A Képviselőház  első ránézésre viszont sokkal egyértelműbb helyzetet mutat. A demokraták akár 30-40 hellyel is többet szerezhetnek mint a republikánusok. De csak elsőre ilyen egyértelmű a helyzet.

A FiveThirtyEight elemzése szerint ugyanis a képviselőházi többséghez nagyjából országosan 5,5 százalékkal kell vernie a demokratáknak a republikánusokat. Csakhogy míg egy hete a demokraták 9 ponttal vezettek a RealClear Politics kutatási összegzése szerint, ez a szám rohamosan csökken, mostanra csupán  7 százalék az ellenzék előnye.

Ugyanígy nem túl biztató a demokraták számára, hogy számtalan államban előre levélben vagy személyesen leadhatják a szavazatukat a polgárok. Idén pedig soha nem látott mértékben élnek is a lehetősséggel a szavazók.

Csakhogy ez azt eredményezte, hogy a korai szavazás történetében először a kormányzó republikánusok vezetnek a választás napja előtt az országos szavazatok tekintetében.

Több kulcsállamban, például Floridában, ahol 2 éve Hillary Clinton úgy szenvedett vereséget, hogy a korai szavazóknál vezetett a választás napja előtt, most republikánus előnyt mutatnak a számok. Persze ezek a számok csalókák mivel azt mutatják csak meg, hogy a valamelyik nagy párt szavazójaként regisztrálók közül oi szabazott már le, azt viszont nem, hogy regisztrált pártja jelöltjeire voksolt-e.

Az idei választás egy másik csúcsa ugyanis feltehetően a fiatal szavazók magas részvétele lesz, akik között a demokraták vannak többségben, de akik a feltételezések szerint kevésbé regisztrálták magukat egyik párt szavazójaként sem.

Mindenesetre a 2 évvel ezelőtti választás után az lenne a meglepetés, ha idén semmilyen meglepetést nem okoznának a választások.

36 államban kormányzókat is választanak, és itt is szoros küzdelem várható. Már csak azért is, mert a kulcsállamok kormányzói nagyban könnyíthetik pártjaik helyi elnöki kampányát is. Emlékezhetünk a 2000-es elnökválasztáson minden Floridán múlt, ahol csak pár ezer szavazat döntött George W. Bush javára a demokrata Al Gore-al szemben. Sokan pedig azzal vádolják Florida akkori kormányzóját, Jeb Busht, hogy segítette, hogy a végén testvére elnöki sikere felé lejtsen az a pár ezer szavazat.

Így az úgynevezett csatatér-államokban, amelyekben nyílt a küzdelem, lényeges hogy melyik párt szerezheti meg a kormányzói címet. Floridában, Georgiaban, Nevadában vagy Iowában tényleg csak az utolsó pillanatban fog eldőlni, demokrata vagy republikánus kormányzó vezeti-e majd az államot. Érdekesség, hogy ebből két helyen: Floridában és Georgiában is a Bernie Sanders fémjelezte amerikai baloldalhoz köthető jelöltek mérköznek meg Republikánus ellenfelükkel.

A nagy csaták közül is kiemelkedik Florida, ahol a sandersita Andrew Gillum mérkőzik a kifejezetten trumpista Ron De Santissal a kormányzói címért, a kutatások szerint pedig Gillium vezet, de csak hibahatáron belül.

Ez a küzdelem pedig pontosan ezért is fontos lehet, hiszen a trumpista, szélsőséges szárny a republikánusokon belül, míg a sandersita újbalos a demokraták között hivatkozhat majd az esetleges kulcsállamban elért győzelemre egy siker esetében. Ami fontos lehet 2 évvel az elnökválasztás előtt.

A kampány persze robog, a hétvégén Trump és a volt demokrata elnök Barack Obama, de a két párt többi nagyágyúja is sorra járta a legfontosabb csatatereket, sőt a georgiai fekete, női kormányzójelölt Stacey Abrams mellett még maga Oprah Winfrey televíziós szupersztár is bedobta magát.

Kedd éjszaka tehát minden kiderül, a Mérce kedd délutántól percről-percre követi majd az eseményeket, tartsatok velünk!

Címlapkép: Donald Trump // CNN, Twitter