Múlt pénteken terjesztett az Országgyűlés elé egy salátatörvény-javaslatot Pintér Sándor belügyminiszter: ebben többek között az ország térfigyelő kamerái által készített felvételeinek központi tárolásáról is rendelkezne a tárcavezető.
A Népszava szerint, ha elfogadják a tervezetet, a mindenfelé működő kamerák egy hatalmas központosított rendszerré állnak össze, amelyet a nemzetbiztonsági jelentőségű ügyektől kezdve egészen a tömegközlekedési bliccelésig sokféle cselekmény kiszűrésére használhatnak.
A törvényjavaslat előírja egy központi tárhely létrehozását, amelyben a következő kamerák felvételeit gyűjtenék össze:
- a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
- a BKK járműveinek kamerái;
- a BKK, mint közútkezelő kamerái;
- a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
- a Magyar Közút kamerái;
- a bankok biztonsági kamerái.
A tervek szerint a rendszer először Budapesten állna fel, de később az egész országra kiterjesztenék azokat. Az összegyűjtött felvételeket legalább harminc napig tárolnák, és a törvényben előírt módokon lehetne lekérni azokat.
A terrorcselekmények és más bűncselekmények megelőzése mellett körözött személy azonosítására, „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából”, tehát a bliccelők utólagos fülön csípése céljából is használni lehetne a rendszert. A Népszava szerint ehhez azonban egy központi arcfelismerő rendszert is létre kell hozni.
A nem központosított, általában három nap után törölt felvételek már jó ideje gyakori részeivé váltak a hétköznapi életünknek, de az utóbbi időben egyre aggasztóbb tendencia, hogy a különböző államok – rendszerint nagy tech-cégekkel együttműködve – gigantikus központosított megfigyelési apparátusokká akarják átalakítani ezeket.
Jó ideje hallani lehet már, például arról az új kínai rendszerről, amely a térfigyelő kameráktól a közösségi médiáig az állampolgárok mindennapjainak rengeteg aspektusát egy közös „kreditrendszerbe” csatornázná. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy széles körű megfigyelés után az állam pontozná az emberek viselkedését, majd a pontok szerint engedélyezné vagy korlátozná a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
Los Angeles-ben a helyi rendőrség a Palantir nevű céggel közösen fejleszt egy szintén kiterjedt megfigyelésen alapuló rendszert, amely potenciális bűnelkövetőket azonosítana, bűneseteket jelezne előre.
Az ilyen típusú megfigyelések észrevétlenül adna olyan ellenőrzési potenciált a kortárs kormányzatok kezébe, melyhez még a 20. század legsötétebb totalitárius rendőrállamai is eltörpülnek.