A Népszava információi szerint a kormány azt tervezi, hogy akinek nincs rendben a társadalombiztosítása, annak fizetnie kéne az egészségügyi ellátásért. Ez két ok miatt is problémás, egyrészt mert sok hiba van a társadalombiztosítási befizetések rendszerében, másrészt pedig azért, mert ez az intézkedés felszámolná a mindenkinek járó ingyenes egészségügy rendszerét.
Az új jogszabály-javaslat szerint az állam az elmaradt járulék behajtása helyett a kezelés díját szedné be azoktól, akiknek rendezetlen volt a biztosítási jogviszonyuk, amikor orvoshoz fordultak. A Népszava szerint ez jelenleg 400 ezer embert érint, és körülbelül minden 20. kezelésnél mutatja azt a rendszer, hogy hiba van a társadalombiztosítással.
Az új módosítás azért is problémás, mert az elmúlt években számtalan eset került napvilágra, amikor a munkáltatók nem fizették a járulékot, de volt olyan is, amikor felsőoktatási intézmény „spórolt” ezzel a pénzel. Ugyanis eddig nem volt következménye a nem fizetésnek, így senki se tartotta fontosnak, se az állam, se az intézmények, se az állampolgárok, hogy rendezett legyen ez a helyzetük. Ebben a pillanatban pedig egy ilyen hirtelen változtatás sok gondot okozhat majd olyan embereknek is, akik önhibájuk kívül nincsenek benne a rendszerben.
A másik probléma az új jogszabállyal, hogy felszámolja a szolidaritás alapú ingyenes egészségügyi ellátást. Ha bevezetik ezt a változást biztosak lehetünk benne, hogy akinek nincs társadalombiztosítása, vagy valamilyen okból problémás a helyzete, kisebb eséllyel fog elmenni orvoshoz, ami konkrét halálesetekhez vezethet.
Az ingyenes, mindenkinek járó egészségügyi ellátás alapgondolata az, hogy a közösség a magyar társadalom felelősséget vállal azon a szinten mindenkiért, hogy akinek nincs is pénze, vagy nem fizeti be a társadalombiztosítási járulékot, annak is legyen esélye meggyógyulni. Ugyanis az eddigi közmegegyezés azt tekinti alapnak, hogy anyagi körülményektől függetlenül mindenkinek joga van az egészséges élethez, és ezzel magához az élethez is.
A 2000-es években egy rossz társadalmi közbeszéd indult el a témában, amely azt állította az ingyenes ellátás a társadalombiztosítási befizetésért jár cserébe, de valójában ez csak névleg van így. A valóságban eddig a befizetés mértékétől függetlenül járt mindenkinek az ellátás alanyi jogon, a magyar társadalom azt mondta ki, az egészséges élethez való jog minden egyes honfitársunknak jár.
A fenti intézkedés egyébként illeszkedik azoknak az információknak a sorába, amelyek az elmúlt időszakban arról szólnak, hogy létrejön egy erős állami tulajdonban lévő magánegészségügyi szektor. Bár ez emelheti a színvonalat azok számára, akik képesek kifizetni majd a plusz költséget, valójában üzletté teszi az egészséghez való hozzáférés kérdését.
Egy olyan rendszert eredményez, amelyben a több pénz miatt a jobb ellátás a magánszektor felé igyekszik majd, ez pedig csökkenti az állami ellátás színvonalát.
Egy 300 ezer forintba kerülő, és a magánegészségügyben elérhető műtét kapcsán például azt eredményezné, hogy míg ezt valaki nagyobb megerőltetés nélkül ki tudja fizetni, addig lesznek olyanok, akiknek egészségük érdekében akár két havi fizetésüket is fel kell áldozniuk.
Ha pedig azt nézzük, hogy a lakosság többsége nem tudna ma kifizetni egy hirtelen jött nagyobb összegű kiadást, illetve számításba vesszük azt, hogy az anyagi nélkülözés összefüggésben van a rossz egészségügyi állapottal, akkor láthatjuk, hogy egy ilyen változás nem a társadalom érdeke.
Ezzel szemben az államnak inkább arra kéne törekednie, hogy plusz forrásokkal és a rendszer erőteljes átalakításával biztosítsa a mindenki számára hozzáférhető ingyenes egészségügyet.
De tudjuk azt is, hogy a Népszava által megszellőztetett mostani tervezet tökéletesen illeszkedik a Fidesz megszokott politikába, ahol a nagy társadalomátalakításokat úgy kezdik el bevezetni, hogy kiválasztanak csoportokat, amelyek semmilyen erőforrással, saját érdekerényesítő képességgel nem rendelkeznek, majd őket teszik meg bűnbaknak a rendszer rossz működésért.
Esetünkben a nem dolgozókat és szegénységben élőket teszi meg a kormány bűnbaknak a társadalombiztosítás nem fizetésével az egészségügy gondokozóiként. Csakhogy azt sejthetjük, nem az ő befizetéseik elmaradása miatt nincs jól működő egészségügy Magyarországon, hanem azért, mert lényegében évek óta nem hajlandó annyit költeni rá a mindenkori kormányzat, amennyibe kerül a mindenkinek jutó ingyenes állami egészségügy.
A kérdés tehát nem az, melyik társadalmi csoport jár jól az ingyenes egészségüggyel, hiszen mindegyik jól jár, hanem az, hogy fenn akarjuk-e tartani azt az alapállást, hogy az egészséges élethez mindenkinek joga van.
