Szerdán tartott közmeghallgatást Markó József gödi polgármester, ahol a fő téma a Samsung akkumulátorgyárának tervezett bővítése volt –írta a Magyar Narancs. A polgármester elmondta, hogy még a szocialista elődje vezette a várost, amikor 2001-ben megjelent a koreai cég és vett 30 hektárt, felhúzott egy gyárat, ahol 2014-es bezárásáig gyártottak képcsöveket és más alkatrészeket tévékhez. Ez a pénz pedig nagyon jól jött a városnak, mivel nem nagyon voltak bevételeik és az üzletért 2,5 milliárdot kaptak, amit fejlesztésre költöttek. 2016 augusztusában bejelentették, hogy visszajönnek a koreaiak, tavaly pedig a próbaüzem is megkezdődött.
Az üzlet nagynak ígérkezik, ezért bővítenék a gyárat és ezért vennének 80 hektár földet. Így „beleesett ebbe az erdő is”. Elmondása szerint az önkormányzat próbálta másfelé, az M2-es túloldalára bővíteni a Samsungot, de ők ragaszkodtak ehhez a területhez. S hát nem lehetett mit tenni, felül megszületett a döntés – tárta szét a karját a polgármester. Majd hozzátette, az erdő egyébként sem az önkormányzaté volt, hanem állami tulajdon, amit a Pilisi Parkerdő kezelt és egyébként is rossz állapotban volt már. Októberben a rendkívüli testületi ülésen elismerte, hogy „az erdőt letermelték, de konkrét terveket még nem tudnak mutatni. Egyelőre csak a cél van meg, hogy egy gazdasági terület alakuljon ki, de még sok lépés bizonytalan”. Ezért se érthető, hogy akkor miért volt olyan sürgős a tarvágás.
A döntések sokkal feljebb születtek meg, erre nekünk semmilyen ráhatásunk nem volt – mondta Markó.
A Samsung megkereste a kormányt, az pedig támogatta az akkumulátorgyár tervét, mivel korszerű technológiát hoz és munkahelyeket teremt. Később a vitában kiderült, hogy a munkavállalók többsége nem Gödről kerül majd ki, sőt az is lehetséges, hogy külföldről, Ukrajnából hoznak majd munkásokat.
(A képcsőgyárban is főként szlovákiaiak dolgoztak.) A helyiek attól is tartanak, hogy nem tudják, hogy a nagyszámú külföldi munkás majd hogyan illeszkedik be a város életébe.
A fejlesztést egyébként kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánította a kormány. Így a bővítéshez szükséges építési engedélyek kiadásához nem kell annyi szakvéleményt beszereznie a Samsungnak, a többit meg gyorsítva kapják meg. Markó azt is elmondta, hogy az önkormányzatnak nincs beleszólása, rájuk annyit bízott a kormány, hogy vásárolják fel a rendeletben kijelölt 150 földrészletet, vonják azt ki a művelés alól, termeljék le róla a felső, 40 centiméternyi humuszt, azután hirdessék meg. Az adásvételre elvileg bárki jelentkezhet majd, de nyilván csak a Samsung fog.
Az ingatlanok felvásárlására 2,1 milliárd forintnyi, 2019 végéig visszafizetendő kölcsönt adott az állam.
Ezenkívül a város kapott még 1,3 milliárd forint működési, 143 millió forint fejlesztési támogatást részben a terület utakkal történő feltárására, és 402 milliót az erdő művelés alóli kivonására.
Az önkormányzat felkért egy ügyvédi irodát –feltehetően azt, amelyiknek korábban Tuzson Bence államtitkár is tagja volt- hogy a 150 ingatlan tulajdonosával való egyezkedjen. Markó elmondta, hogy a tulajdonosok 65 százaléka elfogadta a felajánlott négyzetméterenkénti 1500 forintot, a többiek a bíróságon próbálhatnak többet kiperelni az államból, de ezek az eljárások nem lassítják a kisajátítást. Következő lépésként pedig Göd városa átminősíti a területeket, majd pályázaton értékesíti. Feltehetőleg a Samsungnak.
Az önkormányzat évi több százmillió forint adóbevételre számít az építményadóból és az iparűzési adóból. A helybéliek egy része szerint a város elárulta őket és a kormány által adott fejlesztési és működési támogatás valójában júdáspénz.
A gyárban használni kívánt anyagok egy részének behozatalát és használatát az unióban előre regisztráltatni kell. A cég évi 100–1000 tonnát akar ebből a légzőszervi és reprodukciós szempontból mérgezőnek minősülő anyagból használni. A polgármester pedig elismerte azt, hogy vészhelyzetre nekik nincs forgatókönyvük, de szerinte ez nem is az önkormányzat feladata, hanem a katasztrófavédelemé.
Ráadásul az aggodalmakat csak fokozza, hogy néhány héttel ezelőtt keringő szúrós szagról szóló bejelentést azzal hárították, hogy a helyiek vélhetőleg az útfelújítás szagát érezték, de a környékbeliek váltig állítják, hogy amit éreztek, az nem aszfaltszag volt.
Hiába jelezte többször is az önkormányzat a cégnek az által okozott zajterhelést, amit a Samsung végül el is ismert, át is helyezte a kompresszorok lefúvató csöveit, majd zajvédő falat épített. De a zaj nem sokkal csökkent, mire a Samsung vezetése közölte, hogy a gyár „belső zajszigetelésének tervezése még folyamatban van”.
A gödiek állandó mérőállomások felállítását kérték a város több pontján, erre Markó azt felelte, majd ők építenek védőerdőt 50 méter szélességben, ha felépült a gyár.
2017 tavaszán az akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén kormányfő kijelentette, hogy Magyarországon 2017-ben magasabb fokozatba kapcsol az újraiparosítás, miközben fát ültetett. A százmilliárd forintos beruházás keretében (amivel a kormány szerint 600 új munkahely jön létre) elektromos autók akkumulátorainak gyártásába kezdenek. A kormány tervei szerint 2019-re az elektromos töltőállomások száma 3500-4000 között lesz az országban, 2020-ra 63 ezer elektromos meghajtású jármű kerül a magyar közutakra, és ebből 54 ezer személyautó lesz.
A gyárral egyébként az Átlátszó szerint a helyiek nem teljesen elégedettek, az oldalnak többen arról panaszkodtak, hogy a Samsung közelsége miatt komoly kár érte őket, ingatlanjaik értéke jelentősen lecsökkent, kevés helyi lakos vállal munkát, ugyanis a gödiek többsége szerint a cég alacsony bért fizet. A helyi vállalkozók egy része eközben azt is sérelmezi, hogy a Samsung több adókedvezményt kap, mint ők.
A Samsung egyébként nem büszkélkedhet a környezet vagy a dolgozóik védelmével, elég csak a Greenwash Gold díjra gondolni, amellyel a környezetvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy a NOB előszeretettel tesz meg kiemelt szponzornak olyan nagy cégeket, amelyek csak szóban küzdenek a környezetszennyezés ellen, ám gyakorlatban maguk is nagy környezetkárosítók, a díjról történő szavazáson a Samsung is megkapta már a magáét vagy arra nőre gondolni aki a cég félvezetők gyártósorára került, ahol forró ólomnak és szerves oldószereknek kitéve kellett dolgoznia, megfelelő védőfelszerelés és megfelelő tájékoztatás nélkül, ennek következtében félig meg is vakult és kerekesszékbe került.
(Magyar Narancs // A címoldali kép illusztráció: Erődírtás Garé külterületén, Fotó: Wikipédia)