Bőven elkezdődött a tanév, sok iskolásnak pedig még alig néhány vagy egyetlen jegye sincs beírva az idei évben kötelezően használandó elektronikus naplóba, művésznevén a Krétába (Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer). A Kréta fejlesztéséért járó közbeszerzést (440 millió forintot) még tavaly nyerte el Palkovics László innovációs miniszter korábbi üzlettársának cége, amely igen népszerű az oktatási informatikai rendszerek piacán: négy közbeszerzést is elnyert – ebből hármat még Palkovics államtitkársága alatt. Hadházy Ákos szerint a közbeszerzésekre csak egy ajánlattevőt hívtak meg – Palkovics volt üzlettársának cégcsoportját.

A cég 2016-tól kb. 1,1 milliárd forintért fejleszti a Krétát, de a (szintén nem éppen a működőképességéről híres) Neptun rendszer is az ő dicsősége, amiért eddig kb. 5 milliárd forint állami pénzhez jutott.

A Krétát 2016-ban kísérleti jelleggel vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott iskolákban, a felsőoktatásban használt Neptun működése alapján. Mivel a Neptun inkább megkeseríti mint megkönnyíti az egyetemisták és az oktatók életét, igazából nem nagy meglepetés, hogy a középiskoláknak fejlesztett sokmilliárdos elektronikus napló a mai napig nem igazán működik.

A Kréta célja az iskolai adminisztráció megkönnyítése lett volna: elméletileg a papíralapú osztálynapló helyett a tanárok az elektronikus rendszerbe vezethetnék a diákok jegyeit, igazolt vagy igazolatlan hiányzásait és egyéb információkat, amikhez a szülők is hozzáférhetnek online.

Eddig zajlott a tesztüzemmód, a 2018/2019-es tanévben azonban már minden állami iskolában kötelező a rendszer használata – csak éppenséggel használhatatlan.

Hadházy Ákos (aki többek közt a KLIK korrupciós ügyei után is kutakodott) ma Facebook-oldalán írt az e-naplóval kapcsolatos tapasztalatairól – vagyis iskolás fia tapasztalatairól:

„Már a gyerekek is röhögnek a korrupción. A fiam nevetve meséli, hogy az elektronikus napló még október elejére sincsen készen – szokás szerint. Egy hónap alatt egyetlen jegyet tudtak neki rögzíteni, azt is csak azért, mert az a tanárnő a NÉVSOR ELEJÉN VAN, így őt már sikerült beregisztrálni a tetű lassú rendszerben.”

Tehát egy hónappal a tanévkezdés után még hozzá se férnek a tanárok a naplóhoz.

De ha sikerül is hozzáférést biztosítani minden tanárnak a rendszerhez, akkor is fennáll az az örökös probléma, hogy az iskolák többségében nincs elég számítógép ahhoz, hogy a tanárok vezetni tudják az e-naplót, ezért tanítás előtt vagy után, esetleg lyukasórában próbálnak meg hozzáférni az iskolai gépekhez, de az sem ritkaság, hogy a szabadidejükben otthon, a saját gépükön adminisztrálnak.

A poszt alatti kommentekben olvasható, hogy nem egyedi esetről van szó: sok szülő tapasztalja a rendszer működésképtelenségét. Ráadásul a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tanárok már a tesztüzemmód alatt is többször jelezték a problémákat az üzemeltetőnek, ahonnan mindig az a válasz érkezett, hogy intézkednek.

Néhány órája azonban a szakszervezet egy fotót tett közzé Facebook-oldalán, amin az látható, hogy az e-napló helyett csak egy hibaüzenet jelenik meg – mindez 1,1 milliárd forint közpénzből.

Címlapkép: MTI Fotó/Máthé Zoltán