„A társadalmi nem által meghatározott viselkedés, mint hátrány a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésében” – ez annak az angol nyelvű kutatásnak a címe, amelyet a CEU adat- és hálózatkutatói, Vedres Balázs és Vásárhelyi Orsolya folytattak, a GitHubon vizsgálták a női, férfi fejlesztők, és a társadalmi nemekhez kapcsolódó előítéletek kapcsolatát.
A kutatás alapján a magyar tudomány ünnepének alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián tartottak volna ismeretterjesztő előadást, de mint az tegnap este kiderült, az akadémia felső vezetése nyíltan, politikai okokra hivatkozva eltiltotta őket a program megtartásától:
A kutatás egy viszonylag nagy, a GitHub közösségi szoftverfejlesztő platformon készült vizsgálat eredményeit összegzi, és megállapításai szerint a nők kifejezetten hátrányos helyzetben indulnak ebben a szakmában, amelynek főként nem az egyedi eseteken alapuló diszkrimináció az oka, hanem az általánosan a női viselkedéssel kapcsolatos, beágyazott előítéletek.
A 2009 és 2016 között az oldal archívumából aggregált, külön erre készült matematikai modell szerint leválogatott nyers adat elemzéséből a kutatók megállapították, hogy a nők kifejezetten kevesbé lesznek sikeresek ugyanazon feltételek mellett a szabadszoftveres fejlesztésekben, mint a férfiak, és a szakmában való túlélésre is jelentősen kevesebb esélyük van.
Vedres és Vásárhelyi végül megállapítják, hogy:
„… a társadalmi nem szerinti viselkedés hátrányos helyzetet okos a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésében. Egybehangzóan együtthatókat találtunk erre a nőiességgel, és csak nagyon kevés bizonyítékot a kategorikus diszkriminációra.”
Kiemelik továbbá, hogy nem csupán biológiai nemről van itt szó: a társadalmi sztereotípiák által „nőies” viselkedést, reakciókat adó férfi fejlesztőkkel szemben is érvényesült a diszkrimináció, bizonyítva hogy a GitHubos közösségi szoftverfejlesztés egyfajta, „férfiasként” azonosított viselkedést díjaz leginkább a saját köreiben.
Az MTA eddig még nem reagált kategorikusan arra, pontosan mit kell érteni azon, hogy a „a társadalmi nemek tematika egyéb vonatkozásai miatt” nem kerülhet sor a tudományos előadásra, így egyelőre hivatalosan az sem derült ki, hogy a „társadalmi nemek” tudományát gyakorlatilag betiltó kormányintézkedés volt-e ennek elsődleges okat, esetleg a kutatók kötődése a kormány által ugyancsak folyamatosan vegzált Közép-európai Egyetemhez.
Frissítés: A HVG időközben megszerezte a Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetőjének Rudas Tamásnak a reakcióját, amelyet két előadás (a fent említett, társadalmi nemekkel is foglalkozó illtetve egy másik, a közösségi média jogi vonzatait tárgyaló) letiltása után írt az MTA főtitkárságának. Levelében azt írja, a Kutatóközpont vállalja az előadások átvételét, hogy azok ne kötődjenek hivatalosan az MTA nevéhez, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a társadalomtudomány nem térhet ki „a politikailag releváns témák tárgyalása elől”, a társadalomtudományok feladata a politikailag értelmezhető témák tárgyalása, és a politikai rendszer szereplői és a nagyközönség számára „higgadt, kiegyensúlyozott tudományos ismeretek bemutatása”.
