Bár van néhány képfoszlányunk arról, mi mindenen megy keresztül egy háború elől menekülő ember, azt is nehéz elképzelni, mi történik, ha sikerül egy elméletileg biztonságos országba érkeznie anélkül, hogy például ember- vagy szervkereskedők kezei közé kerülne. A SOLinternatonal most a törökországi szír menekültek munkaerőpiaci helyzetét bemutató kutatásról ír, amiből az is kiderül, maguk a török munkavállalók sincsenek sokkal jobb helyzetben.

A török Bahçeşehir Egyetem Gazdasági- és Társadalomkutató Központ kutatása szerint  a legtöbb törökországi szír menekültet munkavállalási engedély nélkül dolgoztatják az országban – persze hosszabb munkaidőben, kevesebb pénzért.

Törökországban munkavállalói szerződések egyik fajtája sokak számára ismeretlen, mivel külföldieknek biztosít tartózkodási és munkavállalói jogot.

A szír menekültek csak a török vállalatokon keresztül igényelhetik ezt az engedélyt, akik nyilván nem akarják a menekülteket hivatalosan foglalkoztatni, mivel az plusz papírmunkát jelent, ráaádsul rendszeresen kellene utánok olyan járulékokat, mint pl. társadalombiztosítási díj, stb.

A török jogszabályok szerint a munkahelyeken a munkavállalók 10 százaléka lehet külföldi, azok a vállalatok pedig, amelyek ennél több külföldit szeretnének foglalkoztatni, fellebbezniük kell a török foglalkoztatási hivatalnál. A küszöb csak akkor léphető át, ha az ügynökség nem tud török munkavállalókat ajánlani.

Ennek fényében nem meglepő, hogy a kutatás szerint 4 millió szír menenkült tartózkodik Törökországban, de csak 20 ezernek van munkaengedélye. Mindenki tudja, hogy feketén dolgoztatják őket, de semmilyen szabályozás nem történik, mivel Törökországban nagy a munkanélküliség, a bérek pedig lacsonyak – az ott élő szíreknek így azonban senki sem biztosítja az alapvető szükségletekhez való hozzáférést.

És bár a világtendencia azt mutatja, hogy a menekültek  rosszabb körülmények között kénytelenek dolgozni, sok szempontból a török munkavállalók helyzete sem sokkal jobb a szíriai háború elől menekülőkénél.

A kutatás legtöbb résztvevője nem szívesen beszélt gyermekeiről, attól tartva, hogy elrabolják őket, mivel nem ritka, hogy gyerekeket is dolgoztatnak feketén. Sajnos nincsenek pontos adatok arról, hány szír gyerekmunkásokról lehet szó, arról nem is beszélve, vajon milyen körülmények közt dolgoztatják őket.

Törökországban a munkajog tiltja ugyan a 15 évesnél fiatalabb gyermekek foglalkoztatását, tekintettel arra, hogy minden 18 év alatti ember hivatalosan gyereknek számít, a 15 év alatti illegális gyermekmunka mértékéről nincsenek pontos adatok. Közel 2 millió gyerekről lehet tudni, hogy regisztrált vagy nem regisztrált munkavállalóként dolgozik, és csak 150 ezer van bejegyezve biztosított munkavállalóként. A Török Statisztikai Hivatal szerint a gyermekmunkások 78 százaléka nincs regisztrálva. A 2017 novemberi adatok szerint 56 gyermek halt meg munkavégzés közben.

A gyermekek kizsákmányolása mellett – törökök és menekültek egyaránt – Törökország a hosszú munkaidőben is élen jár az OECD-országok között. Míg világviszonylatban a munkavállalók átlagosan 5,1 százaléka dolgozik 60 vagy annál is több órát egy héten, addig Törökországban a munkavállalók 20,9 százaléka dolgozik ilyen embertelen munkarendben.