Közvetlen módon érzékelteti hatását a tanárhiány az iskolák mindennapos munkájában. Eddig ez derült ki a Szülői Hang által az iskolás korú diákok szülei körében indított online felmérés részeredményeiből.
A kérdőívek az iskolai munka általuk tapasztalt kormányzati megbecsüléséről, a diákok iskolai előrehaladásáról kérdezett, és az eddig beérkezett 2200 válasz alapján már előzetes adatokat is közöltek honlapjukon.
A grafikonok az egyes kérdésekre adott választ egy alapvető probléma, a tanárhiány szempontjából bontják ketté, és külön közlik azoknak a válaszadóknak az eredményeit akik tapasztaltak ilyet az iskolában, és akik nem.
A kiértékelés alatt álló eredményekből azonban máris látszik, hogy a tanárhiány súlyosan érzékelteti hatását a közoktatásban, és alapvetően befolyásolja az azzal való szülői elégedetlenséget.
Van olyan problémakör persze, ahol a válaszok mindkét kategóriában egységes képet mutatnak. Ilyen az a kérdés is, amely arra vonatkozott, hogy a kormányzat megfelelő munkafeltételeket nyújt a pedagógusoknak a minőségi munkához. Erre a tanárhiányt nem tapasztaló szülők 87%-a válaszolt nemmel, míg a tanárhiányt tapasztalók között a nem 94%-os. Azok aránya, akik kifejezetten igennel válaszoltak, az első kategóriában csupán 7,8%. a másodikban pedig 2,5%.
Valódi különbség van a tanárhiánnyal küzdő iskolák szülői közössége esetén abban is, mennyire látják biztosítottnak a kiemelkedő tanulók előrehaladását az ilyen intézményekben. Egészen pontosan 33,7%-ka a válaszadóknak gondolja azt hogy ez így is biztosított, és közel kétharmada, 63%-ka a szülőknek nem ért egyet.
Hasonló arányokat mértek azon kérdés esetén is, amely a lemaradó tanulóknak hozzáférhető segítségre vonatkozott. A tanárhiányos válaszok között csupán 33,8% ért egyet azzal hogy ezt a funkciót az iskolák kevesebb tanerővel is el tudják látni.
A válaszok mellé a szülők néha szöveges kommentárokban is megfogalmazták aggályaikat a helyzettel kapcsolatban:
„6. osztályban 3 óra matematika van!!! Felvételi tárgy, a matektanár terheltsége maximális (túlórakerete is kimerítve): nincs korrepetálás és szakkör (ez a többi tárgyra is igaz). Előrevetítették, hogy 7.-ben és 8.-ban is hasonló lesz a matek helyzet. Megdöbbentő, kilátástalan helyzet (nincs tanerő). A tanítók okj-s továbbképzését indítják, hogy felsősöket taníthassanak matekra (ez pedig képtelenség).”
Egy másik szülő szerint az alkalmatlan, eseti helyettesítések és a rendszerben eluralkodó inkompetencia a tanulók gimnáziumi továbbtanulását is veszélyezteti immár:
A tanárhiány a reál területen (fizika, matematika, kémia, biológia, stb.) a túlterhelés, a helyettesítő hozzá nem értése, vagy a tárgyat oktató képzetlensége és gyakorlathiánya miatt komoly hátrányt okoz. Azok a gyerekek, akiknek a szülei nem tudják maguk vagy külső segítséggel pótolni a hiányzó ismereteket, elidegenednek a reál ismeretektől és esélytelenek is, hogy reál területen elérjék egy gimnáziumhoz elvárt tudást.
A tanárhiány tehát a közoktatás általános iskolai szinten a felmérések adatai szerint már akut problémát jelent.
Mindennek ellenére az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Klebelsberg Központ a sajtónak rendszeresen tagadja, hogy érzékelték volna a problémát, és a diákok ugyancsak növekvő túlterheltségéről is csak annyit nyilatkoztak korábban, hogy azok megoldása az iskolák kompetenciája lenne.
