Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ötször nagyobb a jólét Budapesten, mint Nógrádban

A Magyarországra jellemző óriási jövedelmi és jóléti egyenlőtlenségek tényével szinten hetente szembesülhetünk valamilyen sajtóanyag révén. Viszont sokkal ritkábban találkozunk azzal a ténnyel, mely szerint a hátrányosabb helyzetű régiók fejlesztését szolgáló forrásokból is inkább a már amúgy is fejlettebb régiók profitálnak.

Márpedig épp ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójának, Virág Barnabásnak előadásából, amelyet szeptember 7-én tartott a Közgazdász-vándorgyűlésen, Debrecenben.

Virág prezentációjából kiderült, hogy Budapesten az egy főre jutó nemzeti össztermék 4,7-szer magasabb, mint Nógrád megyében. A főváros és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye között a különbség 3,6-szoros. Az alábbi ábrán jól látható, hogyan teljesít az ország többi része az egy főre jutó GDP tekintetében. Az észak-nyugat-magyarországi megyéket és Budapestet leszámítva, az egy főre jutó GDP mindenhol az országos átlag alatt marad, Nógrád és Szabolcs után Békés megye teljesít a leggyengébben.

Ennél is durvább azonban azzal szembesülni, hogy a 2013-2016-os időszakban az egy főre jutó beruházási teljesítmény is az amúgy már fejlettebbnek számító megyékben volt a legmagasabb: Budapesten ez az országos átlag 132 százaléka, de Győr-Moson-Sopron megyében egyenesen 173 százaléka volt.

Ez azt jelenti, hogy a fejlettebb régiók nagyobb hatékonysággal tudják magukhoz vonzani a beruházásokat, így az országon belüli egyenlőtlenségek inkább megmaradnak vagy egyenesen növekednek.

Ezek a számok és tendenciák komoly kérdéseket vetnek fel az EU-s források fejlesztési hatékonyságával, illetve a magyar kormány elosztási politikájával kapcsolatban is. A beruházások és fejlesztések bevonzása sokszor olyan önrészt vagy épp infrastrukturális fejlettséget igényelnek, amelyek miatt a regionális egyenlőtlenségek inkább befagynak, mintsem csökkennének. Éppen ezért a központi kormányzat szerepe felértékelődik, hiszen csak az rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel előnyben lehetne részesíteni a leszakadó régiókat.

A széles körben elterjed érvelés az alulfejlettséget gyakran az érintettek hiányosságaival magyarázza: nem elég versenyképesek, nem rendelkeznek elég jó üzleti érzékkel, nem elég korszerűek stb. Ez legutóbb a szabolcsi almatermelők tiltakozóakciója kapcsán merült fel. A fenti ábrákból azonban jól látszik, hogy a fejlettségi egyenlőtlenségek nem ritkán újratermelik saját magukat, a beruházások és a tőke tendenciaszerűen a jobb helyzetben lévő régiókba vándorol, miközben a kevésbé szerencsések a hajuknál fogva kellene, hogy kirántsák magukat a nehéz helyzetből.

(Mérce / Portfolio)

Olvass tovább!