Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Beer Miklós: „A migrációra nincs más megoldás, mint szolidaritás és irgalom”

„Nagyon nagy szükség van arra, hogy itthon is tisztába tegyük mit is jelent a kereszténység”

Ezt mondta Beer Miklós váci megyéspüspök pénteken este, egy a Ferenc pápa által a közeljövőben hivatalosan is szentté avatandó el salvadori püspök, Óscar Romero életéről és a felszabadítás-teológiáról szóló konferencián a Wesley János Lelkészképző Főiskolán. Beer itt Iványi Gábor metodista lelkésszel beszélgetett – többek között a politikai kereszténység és a kereszténység különbségeiről, a könyörületességről, a szegények segítéséről, és a felszabadítás teológiájáról.

Iványi főleg arra volt kíváncsi, hogy miközben Ferenc pápa – és általában a jezsuita rend mind nagyobb része is – azzal foglalatoskodik, hogy terjessze az egyenlőség eszméjét, a konkrét társadalmi hivatást, amelyet a latin-amerikai eredetű felszabadítási teológia a baloldali politikai mozgalmakhoz hasonlóan – sokszor azokkal szoros szövetségben – hirdet, aközben miért lehet Magyarországon ezzel szemben óriási ellenségességet, és kritikát tapasztalni a katolikus, református egyházak részéről.

Beer Miklós maga erre úgy válaszolt, hogy Ferenc pápa már 2013-as beiktatásától fogva pontosan tisztában volt azzal, milyen hullámokat fog kelteni, mennyire megosztja az egyházat, azonban részben ez is volt a célja.

A püspök kiemelte, őt Magyarországon Ferenc pápa „magyar hangjának” szokták tartani, amely tényre büszke, azonban hozzátette, hogy amikor a pápa felhívására 2016-ban maga is menekülteket fogadott be, nem készült fel arra a szintű haragra és ellenségességre, amelyet ezzel a katolikusok közösségében kiváltott:

„Mondtam már jó párszor ilyen nagyon merész mondatokat, és tényleg nagyon szomorú vagyok emiatt, hogy ezért mit kapok. […] Én viszont nagyon bízom benne, hogy lassan-lassan kijózanodunk. […] A mostani környezetünkben az itthoni nyomorúságot is enyhítenünk kell.”

Beer szerint a Katolikus Karitász ugyan rengeteget fejlődött az utóbbi években, de például a szupermarketek által nap mint nap kidobott, még jó minőségű étel összegyűjtéséhez, szétosztásának megszervezéséhez is több ember, önkéntes kell,

„meg kéne tehát mozdulni végre.”

Ugyanígy hívta fel az egyházi vezető a figyelmet a magyar cigányság helyzetére is, figyelmeztetve a helyzet súlyosságára:

„Ma, mi Magyarországon főleg a cigányságon keresztül találkozunk a mélyszegénységgel, a hátrányos helyzettel, a nyomorúsággal. Egy megnyilatkozásában maga Járóka Lívia EP-képviselő mondta, hogy idén, 2018 szeptember elsején már minden harmadik iskolakezdő gyermek roma származású. Ez tény. Nógrádban, Borsodban már magasabb az arány. És még most sem látom a mozdulást ez irányba, hogy ténylegesen segíteni tudjunk nekik.”

Valódi segítséget szerinte nekik csak az jelentene, ha munkahelyről, képzésről és oktatásról is egyszerre gondoskodna az állam számukra

„Majd csak utána lehet őket a templomba behívni.”

– tette hozzá.

A beszélgetésen Iványi Gábor kiemelte, a menekültellenesség a magyar társadalomban egyáltalán nem Orbán Viktorral, avagy a 2015-ös menekültválsággal kezdődött: felidézte, milyen számára érthetetlen ellenségességgel fogadták a kilencvenes években a liberális városvezetésben azt az ötletét, hogy néhány afgán menekültet is vendégül lásson karácsony este a fővárosi szociális szolgáltatások vezetőjeként.

Ráadásul már akkor, 20 éve is voltak heves tiltakozások, felháborodás, amikor Kalocsára akartak afgán menekülteket befogadni. Iványi azt mondta, akkor és

ma sem a bevándorlás jelentette a fő veszélyt a kereszténységre, „hanem az irgalmatlanság.”

Beer Miklós erre a pápa nyomán kiemelte: A migráció megoldása: „szolidaritás és irgalom”, ez pedig nem lehet egy keresztény ember számára kérdés. Sólyom László volt köztársasági elnök nyomán a püspök is úgy gondolja, hogy „ahogy van iszlám és politikai iszlám, ugyanúgy van kereszténység és politikai kereszténység.”

A püspök szerint ezek összemosása a fő gond. A politikai kereszténység a „keresztény Európa értékeit” akarja védeni a muszlimoktól, ez azonban csak ideológia, „a hit nem itt kezdődik.”

A kormány menekült- és hajléktalanellenes politikájával kapcsolatban Iványi kérdésére Beer püspök vissza is kérdezett:

„Meddig lehet még ebben az ügyben hátrálni? Már a falnál vagyunk!”

Ő maga elmondta, hogy ezekkel az ügyekkel kapcsolatban maga is sokat vívódik, és mostanában vigyáz arra is, szavaival, különvéleményével „még véletlenül se provokáljon” senkit, azonban ez nem akadályozhat meg abban senkit hogy lelkiismerete szerint beszéljen, „kimondja az igazságot” arról, hogy mindez embertelenség.

Ki volt Óscar Romero?

El Salvador érseke „a közép-amerikai ország felett vaskézzel uralkodó hadsereg szókimondó és rendkívül népszerű bírálója volt. Romero bátran és nyilvánosan leleplezte a hadsereg által az elkeseredett salvadori polgárháborút megelőző viharos években elkövetett atrocitásokat. Emlékét tisztelettel őrzik El Salvador és egész Közép-Amerika munkás és paraszttömegei. A brutális politikai gyilkosság harmincadik évfordulóján (2010. március 23-án) El Salvador népe az utcákra tódult e bátor ember emlékének megünneplésére.

Romero a latin-amerikai »felszabadítási teológia« híveként a proletártömegek ellenállására biztatott az elnyomó rezsimek ellen, ezért 1994-ben, II. János Pál pápa által elindított boldoggá (és szentté) avatási folyamata a konzervatív papi arisztokrácia és klérus ellenállása miatt többször megszakadt. Ferenc pápa 2015-ben indította az újból el, és várhatóan ez év őszén, VI. Pál pápával együtt avatják majd szentté.”

Alan Woods cikke az Eszméletben Romeroról itt olvasható.

A Wesley János Lelkészképző Főiskolán pénteken és ma is tart a felszabadítási teológiáról szóló konferencia, ahol katolikus, metodista és más egyházak, vallások képviselői, teológusok, és közgazdászok tárgyalják meg a vallás, társadalmi igazságosság és a szegénység-ellenes aktivizmus kapcsolatát.

A szervezők a konferencián is szolidaritást vállaltak a szeptember 29-én megrendezésre kerülő, a kilakoltatások és a rendezetlen lakásrendszer ellen kiálló Lakásmenettel.

Felháborítanak a tömeges kilakoltatások, az albérletárak, hogy lakni lassan luxus Magyarországon?

Akkor gyere el te is a Város Mindenkié Csoport 8. Lakásmenetére, szeptember 29-én délután 3-kor a Liszt Ferenc térre, és követeljük együtt, hogy végre az emberekért cselekedjenek a politikusok!

(Címoldali kép: Energiaklub, Facebook)
Olvass tovább!