A béren kívüli juttatásokkal a munkáltatóknak kevesebb adót kell fizetniük munkásaik bére után, mint ha az ezek a bérbe integráltan jutnának el a dolgozókhoz.

Ezen juttatások, vagyis a különböző utalványok gyakorlatilag a dolgozók bérének részei, habár mértékük általában nincs meghatározva a kollektív szerződésben – tehát a dolgozókat alapvetően kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza, mint ha hivatalosan is a munkabér része lenne az ilyen formában kifizetett összeg, továbbá elköltésük módja is korlátozott – az illetékesek is többek között a rendszer fogyasztáskorlátozó hatásával érvelnek a kivezetés mellett.

Ennek ellenére a rendszer fenntartását követelik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) szakszervezeti tömörülései. Ennek oka viszonylag egyszerű: az MNB számításai alapján – amellett hogy az intézkedésnek a költségvetésre számottevő hatása nem lesz – ugyan a munkáltatók az eddig kafetériára költött összegek kilencven százalékát bérként fogják kiosztani dolgozói között, a bérek adótartalma jóval magasabb, így a dolgozók kevesebb pénzt kapnak kézhez.

Ennek következtében a szakszervezetek számításai szerint kétmillió ember fog elesni évi kilencvenezer forinttól, így a kormány döntése jelentősen megrövidíti azon dolgozókat, akiknek a leginkább szükségük volt ezen támogatási formára és a szabályozásra, ami a munkáltatókat a béren kívüli juttatások folyósítására ösztönözte.

Hisz az olyan dolgozó aki nem kerékpározik télen-nyáron, nem rak alá céges autót a munkahelye és nincs pénze saját fenntartására vagy napi szintű használatára, vélhetően továbbra is kénytelen lesz például bérletet vásárolni – hacsak nem akar rászokni az igen kockázatos bliccelésre. Kénytelen lesz enni is. Vagy iskoláztatni a gyerekeit – amire a törvény is kötelezi – ahogy – jó esetben – fog lakni is, ésatöbbi. Ezen költségei fedezetére nem fog kötött felhasználású bérkiegészítő támogatást kapni, ehelyett a béréből kell kigazdálkodnia – ami még ha magasabb is lesz, nem annyival amennyivel a kafetériával együtt lenne.

Ennek fényében az érdekképviseleti szervek kezdeményezik, hogy a VKF és az OKÉT az őszi nemzeti bértárgyalásokon tárgyalják a kafetériarendszert illető kérdéseket is, és az eredményeket rögzítsék a több évre szóló bérmegállapodásokban – írja az mfor.

A béren kívüli juttatások közül az adókedvezménye egyedül a turizmus-vendéglátás célú SZÉP kártyának marad meg, aminek felhasználhatóságából fakadó visszásságairól korábbi cikkünkben részletesen megemlékeztünk.