A jobbikos Z. Kárpát Dániel tett fel kérdés a parlamentben Orbán Viktornak a kilakoltatásokról. A miniszterelnök előbb Gyurcsányhoz küldte a jobbikost, majd elsorolta, eddig mit tett a kormány az ügyben, de további segítséget nem ígért.
Z. Kárpát elmondta, hogy május óta 1300 kilakoltatásra került sor Magyarországon. Szerinte ennek az 1300 embernek a kilakoltatását nem lehet sikersztorinak nevezni, és felhívta Orbán figyelmét arra is, hogy az 1300 esetből 130-ban a Fidesz által a hitelkárosultak megmentésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelő kezdeményezte a kilakoltatást.
Z. Kárpát olyan esetekkel szembesítette a miniszterelnököt, amikor már kifizetett tartozást jött végrehajtani a végrehajtó, vagy amikor kézzel írt cetlikre és sajtpapírokra hivatkozva próbáltak valaki kirakni az otthonából. De mesélt olyan esetről is, amikor a végrehajtó kétszer kísérelte meg ugyanezt a követelést behajtani. Szerinte annyi sebből vérzik ez a rendszer, hogy a végrehajtások egy jó része már a bíróságon elvérzik.
Z. Kárpát azt is elmondta, hogy az eszközkezelő betelt, szociális bérlakásokat nem épít a kormány, így azt kérdezte Orbán Viktortól, milyen sorsot szán a kilakoltatás által fenyegetett embereknek, és milyen intézkedésekkel próbálja megelőzni, hogy tömegesen kerüljenek emberek az utcára? Vagy úgy csinálnak, mintha ez a több százezer érintett ember nem is létezne?
Orbán Viktor válaszát azzal kezdte, hogy mivel nem érezte bántónak a kérdést, ezért nem mondja azt, hogy úgy is csak egy karnyújtásnyira ül tőle Gyurcsány, beszélje meg vele a dolgot.
Ezután Orbán kioktatta Z. Kárpátot, hogy a kormány nem tud kilakoltatni, mert a kilakoltatás csak bírósági döntés útján történhet meg. Ezután Orbán elmondta, hogy a kilakoltatási moratóriummal és az önkormányzatokon keresztül segítenek, hogy ne kerüljön egy ember se a híd alá. Arról, hogy ez miben nyilvánul meg, nem beszélt.
Z. Kárpát viszonválaszában felhívta a figyelmet, hogy 2001-ben Orbán Viktor volt a miniszterelnök, amikor az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tették, így őt is felelősség terheli a devizahelyzetért, illetve felhozta a horvát példát, ahol egy parlamenti döntéssel megoldották a devizahitelesek helyzetét.
Válaszolt Orbán kioktatására is: mint mondta, „nem csak bírói úton lehet ezeket a végrehajtásokat foganatosítani, hanem bármilyen végrehajtható közokirat kapcsán.”
A jobbikos szerint a Fidesz téli kilakoltatási moratóriuma aszpirin a haldoklónak, szerinte addig kéne kilakoltatási moratóriumot elrendelni, „ameddig ezt az egész mocskot, amit bankok, csaló végrehajtók, a feladatukat el nem végző közjegyzők együtt létrehoztak ki nem tudjuk tisztítania a magyar közéletből, és ezeknek az embereknek normális életfeltételeket biztosítani.”
Végül Z. Kárpát azt kérte, álljanak oda a fideszesek, és beszéljenek ezekkel az emberekkel, hogy érzékelni tudják ezt a problémát.
Orbán szerint a horvát példa nem jó, mert ott mindenki fizeti a magasabb törlesztőrészletet, szemben Magyarországgal.
Majd elkezdte sorolni, mit tett a kormány szerinte eddig: 700 ezer embernek segítetek a forintosítással, az árfolyamgát rögzítésével 186 ezer családnak, a végtörlesztéssel 170 ezer családnak, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásával 36 ezer családnak, a banki elszámoltatáskor 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek. Majd végül arról beszélt, milyen intézkedéseket nem szavaztak meg a Jobbikosok.
