Bokros Lajos nem bolond, mint ahogy Orbán Viktor se az. Mindketten a népszerűségért harcolnak politikusokként. Orbán sikerrel, Bokros sikertelenül. Ezért se marad más választása, mint az őt figyelők hergelése. Bokros Lajos abban az ellenzéki celebritás népbetegségben szenved, amikor az ellenzéki szereplők abban reménykednek, ha minél hangosabban orbánoznak, akkor majd figyelnek rájuk. Egyébként ettől új szavazó nem fog figyelni, de legalább a fontosság érzése megvan. Ellenben Bokros Lajoson keresztül tökéletesen le tudunk írni egy jelenséget.
„A VEZÉR MEGBOLONDULT Más következtetés nem vonható le abból a kijelentéséből, hogy Brüsszel migránspárti zsoldosokkal akarja lecserélni a magyar határőrséget.”
Pénteken a politikus Facebook oldalán posztolt egyet, amelyben bolondnak nevezi Orbánt a miniszterelnök egy kommunikációs trükkéért. Bokros nem azt mondja, hogy Orbán szemfényvesztő, vagy hazudik, amikor azt állítja arról az EU-s tervről, amellyel a Frontex ellenőrzése alá vonnák az Unió külső határait, hogy azzal migránspárti zsoldosok érkeznének a határra, hanem azt, hogy megbolondult. Pedig Orbán mondása, még ha hazugság is, saját szempontjából racionális.
Ha a külső határok védelmét valóban átvenné egy közös EU-s határőrség, azzal Orbán egyik legdurvább propagandafegyverét vennék ki a kezéből, a határt őrző kerítést. Tehát érdeke minden hazugság, minden kapálódzás árán ezzel a tervel szembemenni. Nem bolond, sőt racionális a maga szempontjából.
Ahogy Bokros Lajos is, hiszen politikusként neki be kell kerülnie a médiába, bizonyítania kell azt, hogy érdemes rá odafigyelni. Erre pedig pénz és hatalom nélkül nincs más lehetősége, mint finoman fogalmazva nagyot mondani, nem finoman fogalmazva becsapni azokat az embereket, akik rá figyelnek.
Mert persze az egy szót se érne, hogy Bokros Lajos hülyeségeket beszél, de az már igen, hogy jól megfontolt érdekből hazugságokkal tömi a választók fejét.
Hatalom, pénz, terv, gondolat nélkül csak ez maradt az ellenzék egy részének. A saját és a választóik tehetetlenségét azzal a hazugsággal leplezni, hogy Orbán Viktor megbolondult.
Csakhogy ez kufárkodás a jövőnkkel.
Ugyanis, ha bolondnak állítjuk be Orbánt, akkor nem fogjuk keresni a racionalitást a tetteiben (amely megvan benne, minimum a hatalom mindenáron való akarásának racionalitása), így nem is fogunk tudni vele racionálisan szembenézni, megküzdeni és legyőzni.
Sőt, ha Orbánt egyszerűen bolondnak állítjuk be, az önfelmentés, a saját hibánk vizsgálatának elkerülése abban a kérdésben, hogy hogyan jutottunk ide. Mert ha az ellenfél egy őrült, akkor mi nem is tehetünk róla. Ezt persze egy választó inkább gondolhatja, de egy ellenzéki politikus nem. Neki vállalnia kell a felelősséget azért, ahol tart az ország. Legalábbis a felelősségnek azt a részét, ami őt illeti. Orbán bolondnak való beállítása ezt a felelősséget keni el.
Harmadrészt pedig a cselekvés alól is felmentés Orbán bolondnak való beállítása. Hiszen hogy lenne esélyünk egy bolond ellen? Az őrült diktátor rémképének megfestése tökéletes lehetőség arra, hogy még jobban gyűlöljük őt, és tökéletes lehetőség arra, hogy a gyűlölet elvegye az időt és az energiát attól a cselekvéstől, amellyel megszabadulhatnánk tőle.
Amit Bokros és sok más ellenzéki csinál, hogy folyton-folyvást felfesti Orbánt mint ördögöt a falra, hogy rákontráz, ki tud nagyobb gyűlölködést mondani Orbánra a figyelemért, és azért, hogy ő legyen a legtökösebb Orbán-ellenes, valójában Orbán Viktor leváltására nem, csak és kizárólag Orbán-rendszerének fenntartására jó.