Az Európai Számvevőszék (ECA) jelentése szerint Magyarország légszennyzettségi helyzete nem javul, sőt, rosszabb a levegő, mint Kínában vagy Indiában. Európában a légszennyezettség miatt naponta több mint ezer ember hal meg idő előtt – tízszer több, mint közlekedési balesetben. A  jelentés az évente mintegy 400 ezer, a légszennyezettséggel összefüggő korai haláleset fő okozójaként a részecskeszennyezést vagy kisméretű szálló port (közlekedés, fűtés), a nitrogén-dioxidot (közlekedés, fűtés, vegyipar) és a talajközeli ózont (más légszennyező anyagok átalakulásával jön létre) jelöli meg.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése szerint ez Magyarországra nézve évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát és további több mint 1 millió megbetegedését jelenti.

A levegő részecskeszennyezése szív- és érrendszeri betegség, daganatos elváltozásokat, légúti megbetegedéseket és a magzatokban-gyermekekben fejlődési rendellenességet okozhat. Az Európai Bizottság adatai szerint a szennyezett levegő okozta megbetegedések miatt ráadásul évente 1500 milliárd forinttól esik el a magyar gazdaság.

Idehaza elsősorban a lakossági tüzelés okoz problémát: sajnos sok háztartásban vegyes tüzeléssel fűtenek, a szegényebb területeken pedig ha elfogy a tüzifa, a rászorulók kénytelenek elégetni bármit, ami meleget adhat, így kerül sokszor a tűzre ruha, műanyag vagy szemét. Emellett a száraz fa is sokkal szennyezőbb, mint a gáz vagy távfűtés, de a lignittel, barna szénnel vagy nedves fával való fűtés még jelentősebben növeli az egészségkárosító korom kibocsátását.

Az uniós jelentés szerint Bulgária, Csehország, Lettország és Magyarország lakossága még a  kínai és indiai embereknél is több egészségben eltöltött évet veszít a légszennyezettség miatt.

Ez Magyarországon 100 lakosra vetítve 1,8 elvesztett egészséges évet jelent, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és magasabb mint a kínai vagy indiai értékek.

Bár az EU az elmúlt évtizedekben bizonyos kibocsátási értékek terén jelentős javulást ért el, a levegő minősége ugyanakkor nem javult hasonló mértékben, így a légszennyezettség jelenleg a legnagyobb környezeti kockázat az egészségre nézve az Európai Unióban – írja a Portfolio. Az uniós források felhasználását ellenőrző számvevőszék szerint EU-s források bevonásával javítható lenne a levegőminőség, csak éppenséggel nem mindig sikerül megfelelően megcélozni a megoldást.

Magyarország ellen már 2008-ban kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a rossz levegőminőség miatt, legutóbb pedig idén májusban a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt a Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot is az Európai Bíróság elé utalta, amely súlyos bírságot is kiszabhat.

A számvevőszék a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is elküldi jelentését, amelyben a húszéves levegőminőségi szabványok frissítését és a közvélemény figyelmének problémára való felhívását javasolják.

Ugyanis a lakosság tájékoztatása sem utolsó, sőt!

A Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat idén februárban közös levélben fordult 27 milliárd forintos segítségért a kormányzathoz a lakossági hulladékégetés felszámolása érdekében. Ez nagyjából egy stadion ára.

Ennyire lenne szükség, hogy finanszírozzanak egy országos tájékoztató kampányt, amely csökkentené az ismerethiányból fakadó nem megfelelő tüzelő használatát, meg kellene erősíteni a járási hatóságokat, be kellene szerezni olyan műszereket, amelyek képesek kimutatni a jogsértő égetést, a legfontosabb pedig a rászorulóknak nyújtott fűtési támogatás. Emellett elengedhetetlen lenne az épületek korszerűsítése, szigetelése és az alacsony károsanyag-kibocsátású fűtési rendszerek telepítése.