69%-os többséggel, 448 igen, 197 nem szavazat, 48 tartózkodás mellett délután az Európai Parlament elfogadta a Sargentini-jelentést. A magyar kormány a szavazás végeredményét nem fogadja el, ez azonban valószínűleg nem változtat azon a tényen, hogy a magyar kormánnyal szemben eljárás indul az európai értékek veszélyeztetése miatt. Az EU történetében először történik ilyen, a folyamat végén annak az elvi lehetősége is fennáll, hogy az ország szavazati jogát felfüggesztik az Európai Tanácsban. A jelentés elfogadásához a Fideszt is tagjának tudó Európai Néppárt számos képviselőjének, és Orbán közép- és kelet-európai szövetségeseinek támogatására is szükség volt.
Az Európai Parlament második legnagyobb, a szociáldemokratákat tömörítő frakciója (2 ellenszavazat, 5 tartózkodás) a radikális baloldali (6 ellenszavazat, 0 tartózkodás), zöld (0 ellenszavazat, 0 tartózkodás) és liberális (4 ellenszavazat, 2 tartózkodás) frakciókkal kiegészülve támogatták a Sargentini-jelentést, ők azonban kevesek lettek volna ahhoz, hogy a jelentés átmenjen.
A Fideszt is tagjának tudó Néppárt egyes képviselői – főképp a benelux és skandináv államok liberális konzervatívjai is a jelentés mellett érveltek az elmúlt napokban és a vita során, mivel azonban a jelentés elfogadásához a szavazó képviselők kétharmadára volt szükség, így a néppárti képviselők tömeges igen-szavazatára is szükség volt.
A Néppárt kétharmaddal szavazta meg a jelentést
Noha ez egészen az elmúlt napokig nem tűnt nagyon valószínűnek, Manfred Weber néppárti frakcióvezető kijelentése, miszerint megszavazza a jelentést, azt jelezte, hogy a Néppárt centrumában az Orbán-ellenes hangulat kerekedett felül.
Today I will vote in favour of triggering #Article7. I have always been in favour of building bridges and I want to continue to do so but yesterday I didn’t see any readiness from the Hungarian PM to make a move towards his EU partners and address our concerns. #Hungary
— Manfred Weber (@ManfredWeber) September 12, 2018
A néppárti képviselők végül meglepő, 115:57 arányban a jelentés mellett szavaztak, ami önmagában kétharmados többséget jelent.
Az osztrák Néppárt Sebastian Kurz személyén keresztül már jó előre beállt az Orbán-ellenes táborba, a kancellár azt is kilátásba helyezte, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása esetén a Fideszt ki kell zárni a Néppártból, az 5 osztrák néppárti képviselő meg is szavazta a Sargentini-jelentést.
Az Európai Parlament legnagyobb csoportját képező német konzervatívok a várakozásoknak megfelelően megosztottak voltak a CDU-CSU tengelyen.
A Merkel-féle CDU 29 képviselőjének túlnyomó többsége (22-en) megszavazta a jelentést, 1 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett (2-en nem voltak jelen). A Bajor Keresztényszociális Unióból viszont csak az Európai Bizottság élére pályázó frakcióvezető, Manfred Weber szavazott igennel, a további 4 képviselő kitartott Orbán mellett.
Érdekesen alakult a francia konzervatívok szavazata, ahol Chirac és Sarkozy egykori pártját (Les Républicains) ma a kifejezetten jobbszélre húzódó, hevesen bevándorlásellenes Laurent Wauquiez vezeti. Miközben a jobbszélre kacsingató retorika már Sarkozy idején is megosztotta a pártot, a francia jobboldal ezúttal sem egységes: az Európai Néppártban ülő csaknem 20 képviselőből kilencen megszavazták a jelentést, hárman ellene voksoltak, hatan pedig, köztük volt miniszterek tartózkodtak.
A spanyol Néppárt, amelynek élére szintén nemrég került egy ifjú titán, Pablo Casado, a bátor tartózkodás mellett döntött. 16 képviselőjük vezetője, Esteban González Pons úgy fogalmazott, hogy „nem akartak a jelentés ellen szavazni, mert az Orbán politikájának támogatását jelentené, de a jelentés mellett sem, mert jogi fórummá változtatná a Parlamentet, holott ez egy politikai intézmény.” A döntéssel 3 képviselő ment szembe, akik a jelentés ellen voksoltak, és végül heten tartózkodtak, a többiek – úgy tűnik – nem vettek részt a szavazáson.
Berlusconiék Forza Italiájának tagjai és szövetségesei azonban egységesek voltak: az olasz képviselők szinte kivétel nélkül, tizenegyen a jelentés ellen szavaztak, köztük Benito Mussolini unokájával, Alessandrával.
Csupán a Dél-Tiroli Néppárt képviselője értett egyet Sargentinivel, két képviselő pedig távol maradt.
Feltűnő, hogy az összesen 57 néppárti nem-szavazat nagy része jött az Unió keleti részeiről: a 12 fideszes ellenszavazat mellett még 22 jött keletről. 5 bolgár, 3 szlovák, román és cseh néppárti képviselő állt ellen a központi nyomásnak. Továbbá a Fidesz-szövetséges szlovén és horvát jobboldal is kitartott Orbán mellett. A szlovén SDS három képviselője (egy negyedik néppárti szlovénnal kiegészülve) leszavazta a jelentést. Így tett a horvát HDZ 5 képviselője közül négy is (az ötödik nem volt jelen).
Orbán kapott támogatást Visegrádból, de nem eleget
A kormány szereti hangsúlyozni a visegrádi államok oszthatatlanságát, de a Sargentini-jelentés esetében a közép-kelet-európai országok kormánypártjai sem voltak egységesek, igaz, talán a visegrádi országok képviselőire volt a leginkább jellemző, hogy kiszavaztak frakciójukból.
Robert Fico Smerjének négy, a szociáldemokrata frakcióban helyet foglaló európai parlamenti képviselője közül hárman is renitenskedtek: egy cseh és egy román szociáldemokrata képviselő mellett ők is tartózkodtak a szavazásnál.
Orbán mellett szavazott az azóta a szlovák törvényhozásból távozott Kereszténydemokrata mozgalom (KDH) három képviselője, és hasonlóan jártak el a cseh kereszténydemokraták (KDU-ČSL).
Sőt,
a radikális baloldali frakcióban ülő cseh kommunisták, akik Babiš kormányát kívülről támogatják, szintén a jelentés ellen szavaztak. Hasonlóan járt el Jan Keller, a kormányzó szociáldemokraták képviselője, a másik három ČSSD-s azonban amennyire lehetett, szétszavazott, egyikőjük igennel voksolt, másikuk tartózkodott, a negyedik párttársuk pedig nem jelent meg a szavazáson.
A legnagyobb cseh kormánypárt, a populista ANO 2011 négy tagja azonban, akik a liberálisok frakcióját gyarapítják, mind megszavazták a jelentést.
A lengyel Jog és Igazságosság kormánypárti képviselői várható módon Orbán mellett szavaztak. A Konzervatívok és Reformisták vegyessaláta frakció soraiban ülő konzervatív katolikusok nem szavazták meg a jelentést. A két lengyel néppárti csoport közül a PiS legnagyobb hazai ellenfele, a Polgári Platform képviselői megszavazták a Sargentini-jelentést, míg az agrárius kereszténydemokrata PSL képviselői tartózkodtak.
Megosztott olasz és osztrák kormánypártok
Az „ötödik visegrádi” miniszterelnök, a néppárti ÖVP tehát jó előre leszögezte, hogy képviselői megszavazzák majd a jelentést. A bevándorlás kérdésében az orbáni álláspontot osztó Kurz heves kiállása azért érdekes, mert Orbán Ausztria néppárti-szélsőjobboldali fordulatát az európai józan ész győzelmeként ünnepelte, és arról is beszélt, a migráció-ellenes „visegrádi szövetség” újabb taggal bővült. A tegnapi EP-vitát követően az osztrák kancellár álláspontját a miniszterelnök igyekezett a nemzetközi sajtó számára homályosítani, szerinte a magyar-osztrák „sógor-viszony” tele van bonyolult elemekkel.
Kurz szélsőjobboldali kormányzati partnere, a Szabadságpárt képviselője, Harald Vilimsky viszont hősnek nevezte Orbánt, és kijelentette, számára és a lengyel kormánypárt számára nyitva áll a Nemzet és Szabadság Európája szélsőjobboldali frakció kapuja. A Szabadságpárt képviselői nemmel is szavaztak.
Hasonló a helyzet Olaszországban, a kormánypárt európai parlamenti képviselői megosztottak a jelentést illetően. Amint az Azonnali.hu megírta, az EP-ben az osztrák Szabadságpárttal azonos frakcióban ülő szélsőjobboldali Liga (Berlusconi párttársaival közösen) Orbán Viktor mellett szavazott, a nagyobbik kormánypárt, a centrista populista Öt Csillag Mozgalom képviselői viszont az előzetes nyilatkozatok alapján megszavazták a Sargentini-jelentést.
Ez a tény pedig elég jól mutatja a jobboldali populista és szélsőjobb megosztottságát, hiszen Luigi Di Maio párttársai az angol Orbán-rajongó Nigel Farage-gal ülnek egy frakcióban.
