A Türk Tanács Csolpon-Atában tartott ülésére meginvitált Orbán Viktor fáradságot nem kímélve kísérelte meg egy új, keleti „világrend” égisze alá vonni a Magyarország és a közép-ázsiai országok közötti barátságot. Üzbegisztán, épp ellenkezőleg, arra törekszik, hogy kivívja a nyugati országok tiszteletét.
„Magyarország mindig is nagy figyelemmel volt a türk identitású országokkal való együttműködésre. A modern világban is védi nyelvét, kultúráját, hagyományait, miközben tiszteli és ápolja türk gyökereit” – nyilatkozta múlt hétfőn a kormányfő a Türk Tanács VI. csúcstalálkozóján a kirgizisztáni fürdőhelyen, Csolpon-Atában. A magyar miniszterelnök a nagyon is hipotetikus hun eredettel igazolta jelenlétét a türk nyelvű államok találkozóján: szerinte a magyarok „Attila gyermekeinek leszármazottjai”.
Orbán Viktor politikai értelmet is kívánt adni Magyarország és Közép-Ázsia közeledésének, a türk nyelvű országok kooperációját egy „új világrend” egyik sarokköveként méltatva, amely a keleti országok előnyére szolgál.
„Ma már egyértelmű, hogy összeomlott az a régi világrend, amelynek dogmája szerint a pénz és a tudás a gazdag és hatalmas Nyugatról csordogál a Kelet szegény országai felé” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország immár készen áll a magyar-türk együttműködés új fejezetének megnyitására.
A csúcstalálkozó másik tiszteletbeli vendége, az üzbég elnök, Savkat Mirzijojev ügyelt arra, hogy távolságot tartson a Budapest által javasolt agendától. „Üzbegisztán fejleszti együttműködését a Türk Tanács szervezetének országaival, akik elsősorban szomszédai” – nyilatkozta.
Taskent célja az, hogy a Tanács megmaradjon annak, ami jelenleg is: egy regionális klubnak, amely nagyon behatárolt nemzeti projektek kiindulópontja lehet, ilyen pl. a múlt júliusban elindult pénzügyi központ, Kazahsztán fővárosában, Asztanában, vagy az a logisztikai központ, amelyet Azerbajdzsán szeretne létrehozni.
A találkozón részt vett vezetők közös fotója, melynek hátterében oroszul olvasható egy idézet Csingiz Ajtmatov kirgiz írótól, jól érzékeltette, mennyire behatárolt ez a türkofón koncepció.
A nemzetközi közösségben 2016-ig elszigetelődött Üzbegisztán célja egyrészt a szomszédos országokkal való jó viszony fenntartása, másrészt szeretne jó benyomást tenni a nyugati országokra is, különös tekintettel az Európai Bizottságra, amely várhatóan pénzügyi támogatást ad a fejlesztésekre. A hamarosan Párizsba készülő Mirzijojev épp ezért kerülte a túlságos közeledést Orbán Viktorral, akárcsak a szintén jelenlevő Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel.
Öt dokumentumot írtak alá az ülésen, köztük a „türk nyelvű országok integrációs tervezetét”, anélkül, hogy annak tartalmát pontosították volna, ezt a kazak tájékoztatás szerint a továbbiakban dolgozzák ki az egyes külügyminisztériumokban. Minden jelenlévő állam- és kormányfő aláhúzta, hogy a tagországok közötti együttműködés kialakítása minden szinten szükséges. A 2009-ben létrejött regionális fórumon most fogadták el teljes jogú tagként az eddig kívülálló Üzbegisztánt, Magyarország pedig megfigyelői státuszt kapott.
A türk nyelvű szervezetbe való integráció rámutat, hogy Magyarország számára stratégiai jelentőségű Közép-Ázsia. Budapest rendkívül aktív más euró-ázsiai fórumokon is, amilyen pl. a 16+1 keretrendszer és az Új Selyemút, amely Kínát és több kelet- és közép-európai országot fog össze. Az Orbán által óhajtott közeledést bizonyítja az az 1,5 milliárd dolláros hitelkeret is, amelyet a kormány bejelentése szerint a Magyar Fejlesztési Bank szán beruházási tervekre Magyarország, a Tanács tagországai és Türkmenisztán részvételével.
Magára a csúcstalálkozóra a Nomád Világjátékok margóján került sor, ez utóbbiakat most harmadszor rendezték meg, több száz sportoló részvételével hagyományos közép-ázsiai sportágakban.
A „fiatalság és a nemzeti sportok” égisze alatt zajló kormány- és államfők találkozója, a vendéglátó kirgizek óhaja szerint módot adott volna arra is, hogy diplomáciai és nemzetközi támogatást szerezzen ennek a sporteseménynek, amelyet Biskek egyelőre egyedül szervez.
Akárcsak 2014-ben és 2016-ban, egy magyar delegáció is részt vesz a játékokban, Bíró András Zsolt vezetésével, többek között az íjászszámokban képviseltetik magukat, illetve a lovas birkózásban, a kures kazak harcművészetben, az alis övbirkózásban, a bothúzásban, és egy mankala jellegű játékban (Toguz Korgool). A magyarok a legutóbbi játékokon öt érmet szereztek, ezzel tizennegyedikként végeztek 32 ország közül.
A cikk eredetileg a Közép-Európára szakosodott, Courrier d’Europe centrale frankofón portálon jelent meg.
