Svédország holnap tart országgyűlési választásokat. A főképp a migráció és az egészségügy válsága körül folyó választás kimenetele bizonytalan, a kampány hangneme pedig a célegyenesben nagyon bedurvult: az utolsó miniszterelnök-jelölti tévévita több alkalommal kiabálásig fajult, a szélsőjobboldali jelölt egyik bevándorló-ellenes kijelentésétől pedig még a tévé is elhatárolódott.
Mint hét eleji elemzésünkben írtuk, a szélsőséges, bevándorlás-ellenes Svédországi Demokraták (SD) nyár elején még a legerősebb párt voltak (a brit Yougov ekkor 28.5%-ra mérte őket), azóta azonban a szociáldemokraták átvették a kezdeményezést, az SD mért támogatottsága hónapok óta csökken, az Ipsos utolsó mérésében pedig már a 3. helyre szorult vissza a zöldekkel kisebbségi kormányt vezető Szociáldemokrata Párt (S) és a liberális-konzervatív Mérsékeltek (M) mögé. Továbbra is igaz azonban, hogy vélhetően jóval felülmúlják 2014-es, 12,9%-os eredményüket.
Az, hogy baloldali, vagy jobbolali koalíció alakulhat a választás után, teljesen bizonytalan: a két hagyományos pártszövetségnek nagyjából azonos szavazatarányt mérnek a kutatók.
A jelenleg kisebbségben kormányzó Szociáldemokrata-Zöld szövetségnek és a kormányt kívülről támogató radikálisabb Baloldali Pártnak összesen 40-42%-ot, a konzervatív-liberális-agrárius pártokból álló Szövetség pártjainak 38-40%-ot mérnek.
Fontos kérdés, hogy a Mérsékeltek megállapodnak-e az SD-vel egy jobboldali kormány külső támogatásáról, vagy más típusú együttműködésről. Ezt egyelőre a jobboldali középpártok kizárják, nem csak stílusbeli, hanem tartalmi problémák miatt: a Centerpartiet (C) nevű liberális kisgazdapárt például kifejezetten bevándorláspárti, Annie Lööf pártvezető elsősorban az SD-vel szemben pozicionálta pártját a kampányban.
A svéd választásokat megelőző elemzésünket itt olvashatod. A választás fejleményeiről pedig holnap este percről perce tudósítunk majd a Mércén.
A választás akár egyértelmű eredményt is hozhat: az Ipsos felmérése szerint a választók 12%-a tervezi, hogy elmegy szavazni, de még nem tudta megmondani, hogy kire. A tegnapi kampányzáró miniszterelnök-jelölti vitának tehát volt tétje. A vita a beszámolók szerint szokatlanul felfokozott hangulatban telt, a jelöltek az egészségügy és a migráció témájánál még kiabáltak is egymással.
A hangulat akkor vált igazán paprikássá, amikor Jimmie Åkesson, az SD jelöltje a bevándorlók integrációja kapcsán azt mondta,
„ezek az emberek azért nem kapnak munkát, mert nem svédek, és nem illenek bele a svéd társadalomba.”
Lööf válaszként az asztalra csapott, és „mit engedsz meg magadnak?” kérdéssel utasította helyre Åkessont.
Kijelentése miatt az állami tévé a televíziós tartalmakat szabályozó jogszabályra hivatkozva a vitát követően elhatárolódott Åkessontól. (A tévét korábban gyakran azért kritizálták, mert nem tett helyre általánosító kijelentéseket.) A tévé szerint az SD-s politikus állítása általánosító volt, amelyben a bevándorlókat mint csoportot vette célba, ugyanakkor leszögezték, hogy nem a párt ellen foglaltak állást. Az SD szerint viszont botrányos ami történt, a televízió megsértette a pártatlanság elvét, az egyik politikus egyenesen „szarcsatornának” nevezte az állami tévét.
A kampány másik fontos kérdéséről, a egészségügyről is éles vita folyt. A svéd választók ezt a kérdést tekintik a legfontosabb politikai kérdésnek (a várólisták hosszúak, orvos és nővérhiány van), a szociáldemokraták elsősorban az egészségügyet és az oktatást központba állító kampányuknak köszönhetik vezető pozíciójuk visszaszerzését.
A bevándorló-ellenes és bevándorláspárti jelöltek az egészségügy kapcsán is egymásnak ugrottak. Åkesson szerint a várólisták azért hosszúak, mert az elmúlt 10 évben 1 millió ember érkezett az országba. Lööf ezzel azt vetette szembe, hogy az egészségügyben felülreprezentált, külföldön született orvosok és ápolók nélkül sokkal nagyobb lenne a baj.
Jonas Sjöstedt, a Baloldali párt elnöke felháborodott azon, hogy Åkesson ezt a kérdést is a menekültek elleni hergelésre használja fel, és
azt vetette az SD szemére, hogy neoliberális egészségügyi politikájukkal, mely a profitelvet helyezné az állami szolgáltatások középpontjába is, csak kárt okoznának az egészségügyben.
A vitán a Demoskop felmérése szerint Ulf Kristersson, a konzervatív-liberális Mérsékeltek vezetője és kereszténydemokrata szövetségese voltak a legszimpatikusabbak a választók számára, harmadik helyre pedig a radikális Baloldali Párt jelöltjét tették. A társadalmi többség számára a bevándorlás-ellenes retorika úgy tűnik, ezúttal nem működött, Åkesson a 8-ból a 7. legalacsonyabb értékelést kapta.
