Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szeptemberben kezdődhet a vastagbélrák-szűrés, már csak orvos és eszköz kell hozzá

Épphogy csak elindult az országos vastagbélrák-szűrési program, de már most problémásnak tűnik a kivitelezése. Évente 5000 ember hal meg vastagbél-daganat miatt, ezért kiemelkedően fontos a szűrés, ugyanis ha még időben felismerik a betegség jeleit, megelőzhető vagy gyógyítható. A vastagbélrák gyakorisága 40 éves kor után meredeken emelkedik, a betegek 90%-a betöltötte az 50 éves kort. A program ezért mintegy 2,4 millió 50 és 70 év közötti férfit és nőt hivatott prevenciós céllal megvizsgálni.

A magas halálozási ráta szempontjából nagyon nem mindegy, mennyire lesz működőképes az országos szűrőprogram, ami egyébként is egy éves csúszással tudott csak elstartolni (a késés a medicalonline.hu becslései szerint ötszáz ember életét követelte).

A program a háziorvosok bevonásásval két lépcsőben történik: a betegség által leginkább veszélyeztetett 50-70 éves célcsoport meghívólevelet kap a szűrésre, aminek az első fázisát maguk a páciensek végzik el (székletmintát vesznek otthon, amit elküldenek a vizsgálatot végző laboratóriumnak). A második körben már csak azokat hívják be kolonoszkópos vizsgálatra (végbéltükrözésre), akiknél a minta alapján felmerül a gyanú, hogy polipjuk vagy daganatuk van. A szűrést kétévente ismétlik, az első csoport várhatóan szeptemberben kapja meg a meghívóleveleket.

Bene László, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság jövőbeni elnöke a Népszavának azt mondta, örül, hogy a húsz éve tervezett szűrőprogram végre elindul,

de aggódik is, hogy nem lesz elég orvos, asszisztens és eszköz a vizsgálatokhoz.

Úgy látja, az állami kórházi kapacitás már most túlterhelt, ami azt jelenti, ha nem daganatgyanú miatt kérik a vizsgálatot, akkor országrésztől függően a várakozási idő minimum három hét, de akár három hónap is lehet. Sürgősségi, daganatgyanús esetekben két héten belül történhet meg a vizsgálat.

Jelenleg évente 100 ezer kolondoszkópos (vastagbéltükrözéses) vizsgálatot végeznek az országban, ha viszont elindul az országos szűrés, várhatóan 400 ezer új pácienst kell a laborvizsgálat után műszerrel is megvizsgálni. Ez pedig óriási terhet jelent majd a rendszernek: a finanszírozás mellett az is probléma lehet, hogy a szakemberekből is jóval többre lenne szükség, mint ahányan most dolgoznak.

Korábbi becslések szerint egy-egy orvosnak havonta több tíz vizsgálattal kellene többet végeznie, ami azért problémás, mert egy betegre legalább 45-60 percet kell szánni, így egy műszak alatt a legoptimistább számítás szerint is 6-8 beteget tud csak megvizsgálni. A fennmaradó szűréseket csak munkaidőn túl lehetne teljesíteni,

a legtöbb erre képzett szakembernek azonban van magánrendelése is, tehát nem valószínű, hogy tudnak túlórát vállalni az állami rendszerben.

A programról a közösségi portálok szakmai csoportjaiban is vita folyik: a szükséges új műszereknek csak a felét sikerült finanszírozni, így nemcsak a személyi-, hanem a technikai feltételek sem biztosítottak.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy a magánellátók bevonása nélkül nem kivitelezhető a program.

Emellett olyan részletek sem tisztázottak, hogy vannak-e olyan patológusok, akik a bélből vett mintákat vizsgálják, van-e elég képalkotó diagnosztika , sebészeti-onkológiai kapacitás a kiszűrt betegek ellátásához. Utóbbival a Népszava által megkérdezett sebész főorvos szerint meg tudnak birkózni, feltéve, ha eltörlik a teljesítmény-korlátokat. A teljesítmény-korlát miatt ugyanis a kórházak nem használják ki az ellátási kapacitásukat, hiába tudnának több műtétet végezni, az állam nem finanszírozná, ezért a műtők sokszor üresen állnak.

2004-ben bevezették a teljesítményvolumen-korlátot, ami előírja, hogy egy évben (havi bontásban) mennyi ellátást vállalhat egy kórház. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (korábbi OEP) csak a volumenkorláton belüli költségeket finanszírozza, a fekvőbeteg-ellátásban 4%-kal lehet túllépni ezt a keretet (ebben az esetben az alapellátás csupán 25%-át fizeti ki), járóbetegek esetében 8%-kal lehet túllépni a limitet (de csak az alapfinanszírozás 20%-át fizeti).

De az sem utolsó kérdés, hogyan lesz megoldható a fájdalommentes vizsgálat, végezhetik-e altatásban, és ha igen, lesz-e elég altatóorvos. A beavatkozáshoz ráadásul béltisztító készítményekre is szükség van, amik drágák, illetve az sincs tisztázva például, jár-e betegszabadság a pácienseknek a vizsgálat napjára.

(Forrás: Népszava)

Olvass tovább!