Egy évvez ezelőtt kezdődött korunk egyik legnagyobb népírtása a Délkelet-ázsiai Mianmarban, ahol a buddhista többséghez tartozó katonák és szélsőséges civilek gátlástalanul gyilkoltak és kínoztak meg a muszlim rohingya kisebbséghez tartozó férfiakat, nőket és gyerekeket egyaránt.
Mianmar népességégének közel 80%-a buddhista vallású, 4-5%-a pedig muszlim. A rohingyák többségében muszlim felmenői kutatások szerint már a IX. századtól az országban éltek, most ők az a 4-5%, akiket tömegesen elüldöznek otthonaikból. A buddhisták által vezetett rasszista gyűlöletkampány hatására a katonák felégették a rohingyák lakóhelyeit, a menekülők közül sokakat megöltek, megkínoztak.
A burmai kormány rohingyák elleni népirtása azután kezdődött el, hogy 2017 augusztus 25-én a Rohingya Felszabadítási Hadsereg nevű gerillalakulat koordinált akciók során 30 burmai katonai bázist támadott meg az ország délkeleti részén. A korábban Nobel-békedíjjal kitüntetett Aung Szan Szu Csí, Burma első államtanácsosa beleegyezésével a hadsereg büntetőakcióba kezdett a gerillák hátországát adó muszlim, Bengál folyóvidéki civilek ellen. A mianmari népirtás hátteréről bővebben itt lehet olvasni.
Az Orvosok Határok nélkül decemberi beszámolója szerint az áldozatok 69 százalékát lelőtték, de rengeteg olyan esetről is vannak beszámolók, amikor agyonverték vagy bezárták a házaikba és felgyújtották az embereket. A legdurvább mészárlásra, a beszámolók szerint, Tula Toli faluban került sor: fegyveresek a közeli folyópartra terelték a helyieket és agyonlőtték őket – csak itt ezrek veszíthették életüket.
Akiknek sikerül is elmenekülniük a szomszédos Bangladesbe, útjuk során emberrablókkal, kínzással, nők elleni rendszeres nemi erőszakkal kell szembenézniük.
Több mint 700 ezer rohingyának sikerült elhagynia az országot, de legalább 6700 embert, köztük 730 5 évesnél fiatalabb gyereket meggyilkoltak.
Egy évvel a népirtás kezdete után a világ legnagyobb menekülttáborába kényszerülő rohingya menekültek ezrei tartottak ma békés felvonulást Bangladesben „soha többé” feliratú transzparenssel. Mianmar és Banglades ugyan megállapodtak a rohingya menekültek visszaküldéséről, a nemzetközi segélyszervezetek szerint ez túl korai, semmilyen biztonsági garanciát nem adott a mianmari kormányzat az üldözött kisebbség védelmére, így kérdéses, meddig kell borzalmas körülmények között sínylődniük és hogy egyáltalán hazatérhetnek-e valaha.
Míg a mianmari kormány állítja, rohingya fegyveresek ellen harcol és nem a civileket célozza, az ENSZ a mészárlást az etnikai tisztogatás tankönyvi példájának nevezte.
Az Amnesty International év eleji összefoglalója szerint a rohingyák elleni népirtásra és humanitárius katasztrófára a nemzetközi közösség szinte semmilyen érdemi reakciót nem adott (Szíjjártó Péter is csak a menkülthullámtól félt). A WHO szerint a bangladesi menkülttáborban a rossz higiénia és a zsúfoltság komoly kockázatot jelent a fertőző betegségek terjedésében.
A Világbank idén júniusban mintegy félmilliárd dollárral támogatta Bangladest, hogy megfelelő ellátást tudjon biztosítani a menekülteknek az egészségügy, oktatás, víz- és szennyvízkezelés és szociális védelem területén.
(Forrás: BBC, Címlapkép: Wikimedia)
