Amnesty International: továbbra is dühöng a rohingyák elleni népirtás Burmában

Nők és gyerekek legyilkolása, tömeges éheztetés, kínzás, emberrablás – ezekkel és összességében emberiesség elleni bűntettekkel vádolja az Amnesty International legújabb, rövid jelentése a burmai szövetségi hadsereget és kormányt. A szervezet a szomszédos Bangladesbe menekült üldözöttek között készített 19 interjút, amelyekből a krízis sokkoló részletei is kiderültek. A megkérdezettek többek között arról beszéltek, hogy (a ma több helyen Mianmarnak nevezett) Burmában:

  • Elrabolják a rohingya kisebbséghez tartozó nőket, gyerekeket
  • Az elrabolt nőket rendszeresen megerőszakolják a burmai hadsereg tagjai
  • Tovább folytatódik a rohingya muszlim falvak szisztematikus kiürítése, a lakók deportálása
  • A rohingyák állatait rendre elrabolják, alapvető ellátásukat biztosító forrásuktól megfosztják őket, általános az éhezés
  • A menekülők bangladesi útjuk során emberrablókkal, kínzással, fiatal nők elleni rendszeres nemi erőszakkal kell, hogy szembenézzenek.

Az Amnesty szakértője, és a jelentés szerzője, Matthew Wells a bangladesi Cox’s Bazar városában vette fel az interjúkat. Szerinte a beszámolókból a népirtás lehangoló részletei mellett az is kiderült, a burmai hatóságok nagyon is tisztában vannak azzal, mit tesz a muszlim kisebbség által is lakott Arakán államban a hadsereg és a helyi bürokrácia mindent megtesz a kegyetlenségek eltitkolására, a tények elfedésére, és továbbra is akadályozza a nemzetközi szervezetek és az ENSZ hatékony beavatkozását a helyzetbe.

Az államból eddig a legpontosabb becslések szerint 688,000 muszlimot űztek el a burmaiak, és a beszámolók alapján Wells szerint “azon dolgoznak, hogy a maradék rohingya lakosságot hogy a még megmaradt rohingyákat is elüldözzék az országból. Ha nem lesz erősebb a nemzetközi fellépés, az etnikai tisztogatás tovább folytatódik.”

Több olyan eset is szerepel az Amnesty International interjúiban, amely jobban megvilágítja, milyen eszközöket használnak a burmai rezsim emberei. Egy fiatal lánynak például bejöttek a katonák a lakásába, elvitték az összes pénzüket, majd “adót” szabtak ki édesapjára, és azt mondták, a megfizethetetlen sarcét még visszajönnek. Ugyanazon a napon a hadsereg megtiltotta a falubeli rohingyáknak, hogy learassák a termést, és azt őrizet alá helyezték. A rohingyák az éhezés elől végül jórészt Bangladesbe menekültek.

Egy másik fiatal lány arról számolt be, a katonák ötös-hatos csoportokban törnek be házakba és fiatal, vonzóbb rohingya lányokat keresnek, akiket halálos fenyegetések mellett elhurcolnak. A lányokról a családjuk jellemzően ezek után nem hallott többé.

A burmai kormány rohingyák elleni népirtása azután kezdődött el, hogy 2017 augusztus 25-én a Rohingya Felszabadítási Hadsereg nevű gerillalakulat koordinált akciók során 30 burmai katonai bázist támadott meg az ország délkeleti részén. A korábban Nobel-békedíjjal kitüntetett Aung Szan Szu Csí, Burma első államtanácsosa (tehát a tulajdonképpeni kormányfő) legalábbis beleegyezésével a hadsereg ezután monstre büntetőakcióba kezdett a gerillák hátországát adó muszlim, Bengál folyóvidéki parasztok ellen. Ezek a büntetőexpedíciók pedig hetek alatt monstre pogromokká változtak, amelyek elől mára több, mint 600,000 rohingya menekült a szomszédos, ugyancsak irtózatosan szegény és túlnépesedéssel küzdő, muszlim többségű Bangladesbe.

Az Amnesty mostani összefoglalója is kiemelte: a rohingyák elleni népirtásra és humanitárius katasztrófára a nemzetközi közösség eddig szinte semmilyen érdemi reakciót nem adott, és ha ez továbbra is így folytatódik, akkor a felbátorodott burmai rezsim tovább eszkalálhatja a helyzetet célja, a tisztán buddhista ország elérése érdekében.

(Amnesty International // Kép: Ételosztás egy bangladesi, rohingyák számára létrehozott menekülttáborban, Mahmud Rahman / Flickr)

Olvass tovább!