Stócban állnak az Állami Egészségügyi Ellátó Központban (ÁEEK) a Magyar Államkincstár (MÁK) által stornózott számlák, a Kincstár augusztusban nem engedte utalni azokat a követeléseket, amelyekre nem volt fedezete az adott költséghelyen a kórházaknak – írja a Népszava.
A lap információi szerint jellemzően az üzemanyag és a közüzemi számlák ragadtak be, de az intézményvezetők tájékoztatása szerint bért még fizetnek a dolgozóknak. Viszont a következő – a betegek szempontjából szó szerint létfontosságú – probléma a gyógyításhoz szükséges anyagok, gyógyszerek kifizetésével lehet.
Ahogy azt korábban mi is megírtuk: a költségvetési intézmények gazdálkodásáról szóló jogszabály értelmében a kórházak sem költhetnének többet, mint amennyit az éves keretükből ki tudnak gazdálkodni, ám az egészségügyi intézmények ez alól a szabály alól felmentést kaptak az elmúlt 4 évben (adósságaikat pedig a kormány év végén rendre kipótolta). Csakhogy az Állami Számvevőszék nemrég jelezte: a türelmi idő lejárt.
Korábban az Állami Egészségügyi Ellátó Központ határozottan cáfolta,hogy emiatt kórházak zárnának be, viszont az is tény, hogy az egészségügyi intézmények adósságállománya júniusig közel 35 milliárd forintra duzzadt.
Az Állami Számvevőszék elnöke, Domokos László nemrég a Magyar Időknek adott interjújában arról beszélt, hogy az „anarchia” és a „botrány” szavak jutnak eszébe először, ha a hazai egészségügy különféle intézményeinek pénzügyeire gondol. Szerinte „rendszerszintű”, hogy az összességében több millió embert ellátó szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.
És mivel az ÁSZ az ellenőrzések során több egészségügyi intézményben is szabálytalanságokat talált, Domokos úgy vélte, a trehány gazdálkodás fényében a kormányon talán nem is jogos számon kérni, hogy mennyit költ egészségügyre, mert a súlyos szabálytalanságok miatt „nem tudhatjuk, valójában mennyi pénz kell” az ágazatnak.
A Magyar Kórházszövetség (MKSZ) és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) közös közleményben reagált az ÁSZ-elnök szavaira:
„Visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az anarchia, botrány summázattal lehet jellemezni, miközben a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik: ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános” – írták.
Mindenesetre az biztos, hogy valamilyen irányba mozdulni kell, hiszen a kórházak fizetésképtelensége súlyos fennakadásokat okozhat a rendszerben.
Bár Domokos László talán nem is jogos számon kérni a kormányon, hogy mennyit költ az egészségügyre, azt azért érdemes megjegyezni, hogy rendkívül keveset, és azt is nagyon rosszul: hazánkban fejenként közel 2000 dollárnak megfelelő összeg jut az egészségügyre (vásárlóerő paritáson számolva), ami csupán a fele az OECD-átlagnak. Nálunk csak Litvánia, Lengyelország, Chile, Lettország, Törökország, Mexikó és Kolumbia (a legutolsó, 2015-ös adatok alapján) áll e tekintetben rosszabbul.
A Népszava úgy tudja, hogy az államtitkárság már ki is jelölte azt a 16 kórházat, amit első körben átvilágít, első körben négy – kettő adósságmentesen gazdálkodó és kettő eladósodott – intézményt vesznek górcső alá, és azt vizsgálják, kinek, milyen gazdálkodási elemei vannak, mit csinálnak jól a pozitív szaldós, és mit csinálnak rosszul a tartozást felhalmozók. A teljes vizsgálattal januárra végezhetnek.
Hogy ezek után a kormány hogyan tervezi megoldani az egészségügyi intézmények rendszerszintű problémáját, arra egyelőre nincs válasz.
Gulyás Gergely néhány hete a Kormányinfón mindössze annyit mondott:
„a kórházi ellátást a kormány biztosítja”.
Az viszont nem derül ki, hogy mégis miből tudják az egészségügyi intézmények egyre növekvő adósságaikat törleszteni (az biztos, hogy a kórházi adósságok eddigi felszámolása nem volt hatékony módszer, csak elnapolta az újra meg újra felbukkanó problémát).
