Budapest szívében, egy I. kerületi bölcsődében tartott kedden sajtótájékoztatót Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Az MTI tudósítása szerint Novák arról beszélt,
2010-hez képest a másfélszeresére emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma, jelenleg 48 ezer hely van az országban, de ezt szeretnék a következő években 60 ezerre emelni.
Az államtitkár szerint az elmúlt években több mint 120 milliárd forintot fordítottak bölcsődei és óvodai férőhelyekre. Ebből csaknem ötezer új bölcsődei helyet hoztak létre és 11 ezret újítottak fel, az óvodák esetében pedig több mint 3100 új hely és több mint 58 ezer hely fejlesztése valósult meg.
A kormány célja, hogy ne legyen akadálya a munkavállalásnak a gyerekvállalás, a gyerekvállalásnak pedig a munkavállalás. Szeretnének segítséget nyújtani azoknak a családoknak, amelyekben a szülők dolgoznak és három év alatti gyereket nevelnek – fogalmazott Novák.
A bölcsődei férőhelyek számának növelése létfontosságú kérdés mind a gyerekek, mind pedig a munkaerőpiacra visszatérni akaró nők számára. Ez az ügy egyébként politikai színezettől függetlenül széleskörű támogatásnak örvend, konszenzus van abban, hogy az államnak ki kell vennie részét a gondoskodás terheinek viseléséből.(A konszenzus főként a gyereknevelés kapcsán létezik, más gondoskodási feladatok esetében a kormány már nem ilyen segítőkész, ahogyan azt az ápolási díj kérdése is jól mutatja.)
Novák sajtótájékoztatójának helyszíne egyébként szimbolikus jelentőségű, mert bár a nagyobb városokban is hiány van a bölcsődei férőhelyekből, a szolgáltatás nehézségei leginkább a kisebb településeken ütköznek ki.
A kormány pedig nehezített is egyet a kistelepülések lakóinak helyzetén.
Augusztus 31-től ugyanis életbe lép az a szabályozás, amely megtiltja, hogy a tízezernél kisebb lakosú településeken ún. egységes óvodák működjenek, amelyekben a „rendes”, három évnél idősebb óvodásokra és a három évnél fiatalabb, bölcsődei ellátást igénylő gyerekekre együtt vigyázzanak.
Ezt a lehetőséget még a Bajnai-kormány idején vezették be, hogy kezeljék a kistelepülések bölcsődehiányát.
Az Orbán-kormány döntése értelmében ezentúl minden olyan településen mini-, családi és munkahelyi bölcsődéket kellene kialakítani, ahol legalább negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt gyerek szülei igénylik az ellátást.
Erre azonban a legtöbb kistelepülési önkormányzatnak nincs elegendő pénze, hiszen ez új infrastruktúrát és minimum két új pedagógust is igényel. Emellett a kistelepüléseken amúgy is óriási a pedagógushiány, ami plusz nehézségeket ró az önkormányzatokra, és sok esetben megakadályozza, hogy eleget tudjanak tenni törvényi kötelezettségüknek.
A Népszava riportjában megszólaló településvezetők közül sokan valamilyen pályázati pénzből próbálják előteremteni az új követelmények fedezetét, de olyan is van, aki inkább tovább üzemelteti önköltségen az egységes óvodákat, még ha ez azt vonja maga után, hogy engedély hiányában a falu nem igényelheti az állami normatívát a gyerekek után.
Az országban jelenleg kb. 176 egységes óvoda-bölcsőde működik, jellemzően azokban a falvakban, ahol olyan kevés a gyerek, hogy nem töltik meg az óvodai keretszámot. A bölcsődei helyek megyénkénti és településtípusonkénti lebontásáról azonban nem rendelkezünk pontos statisztikákkal.
Naponta hallani történeteket arról, hogy még a főváros jómódúbb kerületeiben sincs elegendő férőhely a bölcsődékben, és ez a probléma annál akutabb, minél alacsonyabb egy adott település lakosságának a száma.
Az új tanévben rengeteg vidéki szülő ébredhet arra, hogy (25 ezer forintos havi gyes mellett) otthon kell maradnia három évet be nem töltött gyerekével, mert bölcsődei ellátásra sem pénze, sem infrastruktúrája nincs az önkormányzatnak, az óvodába pedig már nem fogadhatják be ezeket a gyerekeket.
(via MTI, Népszava // nyitókép: Árvai Károly, Kormany.hu)
