Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője interjút adott a Magyar Időknek, melyben szokásához híven egyedül az egészségügy fejlesztéséről szólva nem hozta fel elsődleges szempontként a nemzeti és keresztény értékek megőrzésének és erősítésének fontosságát, miközben a kormány iránymutatását követve a jobboldali kultúra elnyomottságára is kitért.

Azt tudhatjuk az idei Tusnádfürdő óta, de legkésőbb a Magyar Idők Kinek a kulturális diktatúrája? című cikksorozata, vagy a nagy „Esterházy Péter jó író-e?” vita óta, hogy a kormány kulturális harcot hirdetett a baloldali „véleménydiktatúra” ellen. Nem meglepő, hogy a „már az óvodában arra kell ösztönözni a gyerekeket, hogy később házasságkötésre törekedjenek” típusú érdekes gondolatokat megfogalmazó Kásler Miklós gond nélkül belesimult ebbe az irányvonalba.

Kásler szerint Orbán tusnádfürdői szavai arról, hogy szeptembertől nagy változások előtt állunk, annyit jelentenek, hogy

a kultúrán belül esélyegyenlőségnek kell létrejönnie.

„Az abszolutizmus kora, 1849 óta a magyar kultúra sokszor alá volt rendelve idegen ideológiáknak, ambícióknak. A külső befolyások gyakran erőszakosak, máskor megengedőbbek voltak, sokféle köntösben jelentek meg, de az utolsó 150 év történelmének a kétharmadát, vagy még többet ez jellemzett. Magyarország politikai és gazdasági szempontból is megerősítette a szuverenitását 2010 és 2018 között, ennek kell folytatódnia a kultúra területén is, mert az az egyetemes kultúra, a magyar nemzet érdeke és a kormány alkotmányos kötelessége. Egy nemzetnek kötelessége óvni hagyományait, ősi kultúráját, és lehetőséget biztosítani, hogy kibontakozzék,” – tette a miniszter egyértelművé, hogy az esélyegyenlőségben mely kulturális iránynak kellene egyenlőbbnek lennie a többinél.

Kásler szerint nem szabadna középszerű műveket felminősíteni, miközben a jobbakat leminősítjük. Példaként azt a sokadszorra meghurcolt Tanácsköztársaság tárlatot hozta fel, amit a Kassák Múzeumban lehetett megtekinteni március 28. és július 1. között. A kiállítás az 1919-es budapesti május elsejei ünnepséget mutatta be az aznap kiállított képzőművészeti alkotásokon keresztül. A tárlat eredményeképp úgy tűnt, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója, Prőhle Gergely elveszítheti állását (az interjúban Kásler erre is kitért, válaszából azonban nem derült ki egyértelműen, hogy Prőhle maradhat-e a helyén vagy sem, csupán annyi, hogy a miniszter döntését „árnyalta” az igazgatóval folytatott személyes megbeszélés), a Magyar Idők pedig Visszasírja a vörösterrort a ballib értelmiség címmel közölt dörgedelmes cikket a kiállításról.

Kásler abban látja a problémát, hogy a „Tanácsköztársaságnak például nem volt esztétikája, mert a gyilkolásnak nincs esztétikája”, márpedig a „kultúra egyik alapfeladata, hogy az emberek életét szebbé tegye, ordas eszmék fenntartásától ezt hogyan várhatnánk?”

Ezek után kitért arra, hogy az új Nemzeti alaptanterv részben arra fókuszál, hogy a magyar diákok „a nemzeti kultúrát korszerűen átadó tudást szerezzenek az iskolapadban”, és beszélt arról is, hogy a gyerekek már az óvodában megismerkedhetnek majd Kinizsi, Toldi, Hunyadi János és a magyar szentek életével kisfilmeken, filmsorozatokon keresztül. Ahogy azt korábban megtudhattuk, az óvodások nemzettudatának fejlesztésére a kormány 500 millió forintot biztosít.

Ha eltekintünk attól, hogy itt nyilvánvalóan nincs szó semmiféle esélyegyenlőségről, csupán a kormány nacionalista politikájának a „nemzeti és keresztény értékek” jól hangzó köntösébe csomagolásának állami milliókból történő megerősítéséről, egy kérdés még akkor is felmerül:

miért, eddig nem tanultak a magyar diákok Kinizsiről, Toldiról, Hunyadiról? Eddig nem volt része a tantervnek, hogy énekórán népdalokat tanítottak az iskolákban? Dehogynem, ahogy a nándorfehérvári diadal és a déli harangszó összefüggéséről is biztosan tanult mindenki, hiába aggodalmaskodik ennek kapcsán Kásler.

(„Magyarázza már el nekem valaki, hogy az emberiségnek, a felnövekvő nemzedékeknek mi hátrányuk származott abból, hogy minden délben szól a harang? És tudják-e, hogy miért szól? Nemcsak a nándorfehérvári diadalt, hanem előzményeit, okait, következményeit, hatásait?” – teszi fel a kérdést a miniszter az interjúban.)

A kormány és képviseletében Kásler Miklós nem létező hiányosságokat pótolna az óvodai és iskolai oktatásban, miközben a magyar kultúra és tudomány intézményeit szépen sorban foglalják el. A képzőművészetet már régóta a Magyar Művészeti Akadémia uralja , a Magyar Tudományos Akadémia autonómiájának megszüntetése pedig épp zajlik. Kásler interjújából azt is megtudhattuk, hogy

a Nemzeti Kulturális Alap élén személyi cserék várhatóak, a miniszter szerint azért, mert lejártak a megbízatások, ez azonban egészen egyszerűen nem igaz: az NKA bizottsági tagjainak megbízatásai többnyire 2020 márciusában járnak le. Tehát a személyi cserék itt is nagy valószínűséggel ideológiai alapon történnek majd.

Baromi nagy esélyegyenlőség van már itt, nem?