A G7 térképen szedte össze, hogyan áll most a Balaton partján a vitorláskikötők és szabadstrandok aránya. Míg régen a tavat szinte teljesen körbevették a szabad partszakaszok, az utóbbi években egyre többször merült fel a helyi hírekben: újabb és újabb yachtkikötők zárják el a partszakaszt, szabdalják szét a még mindenkinek hozzáférhető fürdőhelyeket.
A most publikált térképen is világosan látszik, hogy az északi part majdnem teljesen elesett: ide csoportosulnak a Balatonhoz érkező, tehetősebb nyaralóvendégek,
nagyjából Fűzfőtől Gyenesdiásig el is foglalták a vitorláskikötők a szabadstrandok helyét (egyedül talán a Tihanyi-félsziget jelent ez alól kivételt).
A helyzetre jellemző az a nemrégi hír is, amikor helyi lakosok tiltakoztak az ellen a terv ellen, hogy decemberben Siófokon, az Aranypart egy részén is zárt kikötő épülhessen, ez a terv viszont végül nem kapott engedélyt.
A G7 által közölt számítások szerint a jelenlegi helyzet az, hogy yachttal, vitorlással 73 külön kikötőt lehet a Balaton mellett használni, a hosszabb partszakaszokon elterülő szabadstarndokból pedig jelenleg 20 tóparti településen összesen 53 van.
A kikötőépítési lázat egyébként természetesen az ehhez igényelhető uniós támogatások táplálják. Helyi civilek azonban figyelmeztettek: a sorozatos építkezés környezeti hatásai eddig rendkívül aggasztóak: a vízi élővilágot megbolygatták, és a yachtkiktötők környékén már a tó iszaposodása is megfigyelhető.
A 24.hu tavalyi riportjából az is kiderül, mennyi brüsszeli pénzt használtak eddig a Balaton ilyen irányú „fejlesztésére”: 2017 és 2018 folyamán összesen 2,5 milliárd forintot költöttek ilyen, a legtöbb ember számára árban is hozzáférhetetlen „vitorlás turizmust szolgáló” kikötőkre és apartmanházak építésére.
A vitorlás-biznisz fő haszonélvezői persze fideszes oligarchák: Tiborcz István, Orbán Viktor veje és az ő közeli üzlettársa, Hamar Endre valamint az Eliosban velük dolgozó Péter Zsolt is benne vannak azokban a vállalkozásokban, amelyek a legtöbb, északi parti yachtkikötőt és zárt apartmantelepeket felépítették.
A fogyatkozó szabadstrandok híján a nyaralóknak egyre több helyen, és egyre többet kell fizetniük a strandbelépőkért. Az önkormányzatoknak nem csupán azért éri meg fizetős strandot fenntartani, mert ebből jön nyaranta közvetlen bevételük, hanem azért is, mert az állami Magyar Turizmus Zrt. kizárólag ezek fejlesztésére ad pénzt, a szabadstrandokra nem.
