Évek óta titkolták a hatóságok hány ember hal meg a téli időszakban kihűlés következtében. Most az AVM és az Utcajogász perel szerezte meg az adatokat, amik döbbenetes számokat mutatnak.
2016 október 15-től 2017 március 1-ig összesen 259 ember fagyott meg Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy 135 nap alatt vesztette életét ez a 259 ember, tehát 2016 telén naponta két ember halt meg Magyarországon fagyhalál következtében.
A számok között még durvább az az adat, amit korábban már mi is valószínűsítettünk, hogy a kihűlésben elhunytak négyötöde saját otthonában hunyt el.
Ez azt jelenti, hogy nagyjából a halálozások 0,2%-nak oka fagyhalál. Minden 500. elhunyt Magyarországon fagyhalál áldozata. Pedig ez a halálok megelőzhető lenne, ha lenne olyan szociális háló, szociális munkások és anyagi támogatás, amivel megelőzhető lenne ez a halálozási ok.
Az otthonukban kihűlök nagy része anyagi gondok, vagy magukra hagyatottság áldozatai lesznek. Mindkettőn lehetne segíteni, ha az állam ezt fontosnak gondolná.
De nagyon úgy tűnik, nem gondolja annak. Ez abból is kiderül, hogy még a hiányos statisztikák mellett is látszik, nemhogy csökkenne, hanem nő a kihűlésben elhunytak száma az utóbbi években.
Rétvári Bence államtitkár 2016 nyarán még arról irt, az előző télen 30 ember fagyott halálra az utcán a rendőrség adatai alapján. Ez a szám 2016/2017-es télen már 50 fölött van. Egy évvel korábban pedig a Belügyminisztérium adatai szerint 71 ember halt meg kihűlés miatt. Ehhez képest a 259 tavalyi elhunyt brutálisan magas szám.
Főleg brutális szám, ha azt nézzük, hogy a kormány migrációs válsághelyzetet tart fent úgy, hogy júliusban eddig 19 menedékkérőt kaptak el a határon. Miközben naponta két ember hal meg télen kihűlésben, a kormány semmilyen külön intézkedési tervet nem foganatosít, ellenben a fél hadsereg a határnál szolgál, hogy 2 naponta elfogjanak egy illegálisan a határt átlépő menedékkérőt. Teljesen aránytalan nem?
Pedig a hadsereg kivezénylése nélkül is lehetne a kihűlések ellen küzdeni. Például ha a rezsicsökkentést kibővítenék a tűzifára is, ami lassan az egyik legdrágább tüzelőanyag, miközben a legszegényebbek, és leginkább a kihűlésnek kitettek főként ezzel fűtenek.
Vagy ha növelnék a szociális munkások számát és fizetését, akik a az egyik legveszélyeztetettebb csoportra, az időskorúakra tudnának odafigyelni. Már ezzel a két intézkedéssel életeket lehetne megmenteni.
Csakhogy az, hogy eddig is titkolták a számokat, leginkább azt mutatja, hogy a kormány nem akar semmit tenni. Ugyanis a számok titkolása nem azt jelenti, hogy a minisztériumban ne tudnák, mekkora problémával állnak szemben, hanem azt mutatja, hogy nem akarnak ezzel semmit kezdeni.
Pedig mi más mutatná meg egy ország valódi közösségi erejét, a kormányzás szintjét, hogy a civilizációs minimumot megadjuk mindenkinek, hogy ne fagyjanak meg emberek télen az utcán vagy saját otthonukban? Ennyit talán elvárhatnánk egymástól és a magyar államtól.