Nemrég jelentette be az EMMI, hogy az egészségügyi államtitkárság a népbetegségek visszaszorítását veszi célba, ennek érdekében 5 nemzeti egészségprogramot dolgoz ki. Ezek a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi, a gyermekkori betegségek, a mentális zavarok illetve a daganatos megbetegedések megelőzését szolgálják – ez az 5 program alkotja majd együttesen a népegészségügyi programot.
A nemzeti rákprogram kidolgozásáért a korábban Kásler Miklós vezette Országos Onkológiai Intézet a felelős. Az intézet össze is állított egy 104 oldalas tervet, ami a Magyar Nemzeti Rákellenes Program nevet viseli. A Népszava birtokába kerülő terv elismeri azt az egészségügyi kudarcot, hogy nemcsak az EU-ban, de az OECD országok között is nálunk hal meg arányaiban a legtöbb (évente 32-33 ezer) ember rákban. Az OECD alábbi ábráján a 100 ezer főre vetített rákhalálozási statisztika látható.
A rákhelyzet pedig egyre durvul hazánkban: gyógykezelésre szorulók száma 12 év alatt a férfiaknál 6 ezerrel, a nőknél 8 ezerrel nőtt, ami a bőrdaganatokat leszámítva férfiaknál főleg tüdő-, nőknél pedig főleg mellrákot jelent, de az elmúlt másfél évtizedben a nőknél is másfélszeresére nőtt a tüdőrákosok száma.
A dokumentum szerint ha nem fektetnek elég nagy hangsúlyt a megelőzésre, a következő években 1000 fiú újszülöttből 313, ugyanennyi lányból pedig 149 rosszindulatú daganat miatt nem éli majd meg a 75 éves kort.
Annak ellenére, hogy a daganatos megbetegedések 95%-át környezeti hatások (a levegő, a talaj, a víz és az élelmiszerek rákkeltő anyag tartalma, a nem megfelelő étkezés, mozgásszegény életmód, dohányzás és alkoholfogyasztás) okozzák, a terv a Népszava szerint ezekre nem tér ki részletesebben, leginkább a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvételt szorgalmazza (habár Kásler szerint az elsődleges prevenció pont a káros környezeti hatások kiiktatása és az egészséges életmódra nevelés, de az is elképzelhető, hogy ezt az oktatásban akarja majd nyomatékosítani).
A terv hangsúlyozza, hogy ösztönözni kellene a nőket, – különösen a 45 év felettieket – hogy minél többen vegyenek részt rendszeres mell-, és méhnyakrák szűréseken. Emellett egy új vizsgálattal, az úgynevezett alacsony dózisú CT-vel végeznének tüdőrákszűrést az 55-75 évesek körében, illetve a kockázati csoportba sorolható cigarettázókat és a kevesebb mint 15 éve leszokottakat. Évente 200 ezer embert vizsgálnának meg az új módszerrel, ami szervezett szűrőprogrammá legkorábban 2022-re válhat, ugyanis az ehhez szükséges gép és szakember minimum 25-30 szűrőállomáson hiányzik.
A jelenlegi ellátórendszer újraszervezését is javasolják az intézet szakemberei.
Elképzelésük szerint daganatos beteget csak a feladatra kijelölt centrum kezelhetne, a háziorvosok, a szakrendelések, a kisebb kórházak legfeljebb csak a rák megelőzésében, korai felismerésében, a gyógyulók rehabilitációjában, illetve a tünetek enyhítését szolgáló ellátásban kapnának szerepet.
Ahogy arról már Kásler Miklós is beszélt, a rákgyanús betegeket már az első körben a megyei centrumokba kellene utalni, ahol megvan a képalkotó diagnosztika és a szövettan lehetősége is.
Így ha a beteget nem küldik egyik helyről a másikra, és nem kell mindenhol heteket-hónapokat várnia, akkor körülbelül két hét alatt megszülethetne a diagnózis.
Lássuk be, ez óriási előrelépés lenne, feltéve, ha a kijelölt intézményeknek lesz elég eszközük és szakemberük, ezek hiányában viszont nem tűnik megoldottnak az óriási várólisták problémája. A szegényebb országrészekben ráadásul sokaknak az is problémát jelent, hogy egy másik településre utazzanak orvoshoz, rákgyanú esetén pedig még többet kellene költeniük, hogy eljussanak a kijelölt megyei kórházakba.
A Magyar Nemzeti Rákprogram közös szakmai honlap és tudományos kutatási alap létrehozását, illetve a gyógyszer-finanszírozás átalakítását is szorgalmazza. Emellett megfelelő informatikai háttérre is szükség lenne ahhoz, hogy használható statisztikai adatgyűjtés jöhessen létre, ugyanis a több mint 18 éve működő úgynevezett Nemzeti Rákregiszter nem igazán segít meghatározni, hogyan lehetne javítani a hazai rákhelyzeten.
És hogy mindezt mennyi pénzből lehetne megvalósítani? A tervben nem szerepel összegző költségvetés, így nem tudni, pontosan mennyibe fog kerülni. Nagyjából annyit lehet tudni, hogy a terv szerint a daganatos kezelésekre csak a kijelölt 39 intézmény kapna finanszírozást, amit a nem kijelölt intézményektől vonnának el.
A nemrég elfogadott jövő évi költségvetésben viszont nincs forrás elkülönítve se a daganatos, se a másik négy megbetegedés (a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi, a gyermekkori betegségek és a mentális zavarok) megelőzését célzó nemzeti program megvalósítására sem, ezért egyelőre nem tudni pontosan, miből és mikor léphet érvénybe az új népegészségügyi program.
