Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ma hirdetik ki a felsőoktatási ponthatárokat, indul a harc az albérletekért

Ma hirdetik ki a 2018-as felsőoktatási ponthatárokat, ezért már holnap diákok tízezrei őrült tempóban kezdenek el lakhatási lehetőséget keresni. Nincs azonban egyszerű dolguk: túl kevés a kollégiumi hely és kiadó lakás, és a meredek ingatlanár emelkedés sem javít a helyzeten.

A KSH 2016-os mikrocenzusa szerint Magyarország lakásállománya 4 millió 405 ezer lakásból áll, melyből mindössze 3 millió 854 ezer lakás lakott, viszont a lakók 8%-a él albérletben, ami azt jelenti, hogy valamivel kevesebb, mint 300 000 albérlet van Magyarországon, melyből csupán pár tízezer lakás válik elérhetővé a nyári főszezonban.

Eközben a KSH oktatási adatokkal foglalkozó kiadványa szerint a tavalyi tanévben összesen 202 278 hallgató vett részt nappali tagozatos felsőfokú képzésben (ez a szám az OKJ-s képzésektől kezdve a doktori iskoláig minden felsőfokú képzést magába foglal). A 2017/2018-as tanévben az összes képzést tekintve 48 041 új hallgató lépett be a felsőoktatásba, közülük 28 500 fő kezdte meg a tanulmányait felsőfokú alapképzésben, azaz első éves egyetemistaként. Talán őket érinti leginkább a probléma: sokan közülük a családi fészekből kiröppenve egyből a lakáshiány nehézségeivel találják szemben magukat. Ráadásul – ahogy arról nemrég írtunk is – az egyetemisták ma már nem sokra mennek az ösztöndíjakkal, harmaduk a a megélhetésért dolgozik a tanulás mellett.

Az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia szerint mindössze 40 ezer diák elszállásolására van lehetőség kollégiumokban – ne feledjük el, hogy több mint 200 ezer hallgató vesz részt a felsőoktatásban.

Ehhez képest rettentően kevés a 40 ezres férőhely, még ha néhány százalékuk otthon lakik is, akkor is több 10 ezer diák küzd az olcsóbb megoldást jelentő kollégiumi helyekért vagy méregdrága albérletekért. A kollégium ugyan lényegesen olcsóbb egy albérletnél, kényelmetlenebb választás is – a HÖOK tanulmánya szerint például

  • átlagosan 2,68 fő lakik egy szobában. Leggyakrabban 2–3 fős szobákban laknak a hallgatók
  • a kollégisták 39%-a több másik szoba lakóival, egyharmaduk pedig egy másik szoba lakóival osztozik egy fürdőszobán
  • a hallgatók 10%-ának nincs saját íróasztala
  • a kollégisták negyede számára nem érhető el ingyenes internet-szolgáltatás, míg a fennmaradó 75%-nak csupán a negyede számára érhető el WiFi, a többi diáknak vezetékes internet áll rendelkezésére
  • a kollégiumok több, mint felében nem történt az utóbbi években anyagi ráfordítás sem állagmegóvásra, sem fejlesztésre

Egy 2-3 hálószobás lakás bérleti díja kerülettől és állapottól függően 150 000 forinttól kezdődik, így megérheti lakótársakat keresni, elosztva ezzel a költségeket. Felsőbb éves egyetemisták, vagy a kialakult kapcsolatrendszerrel rendelkező helyi lakosok könnyebben találnak lakótársat saját ismeretségi körükben, míg egy új városba költöző elsőévesnek ez nem biztos, hogy egyből sikerül. Ebben igyekszik segítséget nyújtani például a lakotarsak.hu, ahová a felhasználók feltölthetik profiljukat, keresgélhetnek a meghirdetett lakások és lakótársak között (úgy tűnik, egyelőre csak Budapesten).

„Magyarországon a szociális bérlakások építése, az országos kollégiumi infrastruktúra fejlesztése, illetve az ingatlanpiaci lufi kipukkanása hozhatna nyugodtabb viszonyokat, de amíg az ország fiatalságának egy része fiatal felnőttként Budapestre és az egyetemvárosokba vándorol, addig mindig roham lesz nyáron az albérletekért.”

– véli a lakótárskereső kezdeményezés csapata.

Címlapkép: pixabay.com
Olvass tovább!