Közleményben utasította vissza Bódis János oktatási államtitkár az oktatás helyzetéről pénteken, a Magyar Idők interjújában tett állításait a Független Diákparlament (FDP).
A cikk legnagyobb port kavart kijelentése a közoktatásban tanulók túlhajszoltságára vonatkozott: az államtitkár szerint noha „a túlterheltséget valóban gyakran hangoztatják” de ez „meglehetősen szubjektív, és a valós adatokkal nehezen vagy egyáltalán nem alátámasztható sztereotípia”. Érdekesség, hogy az interjú egy korábbi szakaszában maga az államtitkár is „a tanulók, a pedagógusok terheinek csökkentését” határozza meg az egyik fő szakpolitikai célként.
Bódis állítását ugyanazon érvelés mentén támasztja alá, mint az idei kormányalakításig az emberminiszteri posztot betöltő Balog Zoltán az elmúlt évek során számos alkalommal: vagyis azzal példálózott, hogy Magyarországon egy diák átlagosan kevesebb órát tölt az iskolában az OECD-átlagnál.
Ez alól az érv alól egyébként szakértők már többször kihúzták a szőnyeget, kiegészítve az állítást azzal, hogy az OECD összevetésben több olyan ország is helyet foglal, ahol egész napos iskolarendszer működik, és ahol nyolc helyett kilenc év az általános iskolai oktatás időtartama. Az FDP közleményében másfajta összevetéssel világít rá a probléma lényegére:
„Egy átlagos középiskolás diáknak akár több mint 40 tanítási órája is lehet hetente, ami az egyéb különórákkal és a házi feladatokkal együttvéve messze meghaladja egy átlagos felnőtt heti munkaidejét”
– írják.
Az interjúban szóba kerül 2019-es büdzsében az oktatásra szánt keret is, amelyet az FDP közleménye így kommentál: „Erős csúsztatás azt állítani, hogy a jövő évi költségvetés nagyobb összeget fordít az oktatásra, ugyanis az állami kiadásokhoz viszonyítva az oktatásra fordított összeg csekélyebb részt fog kitenni, és reálértéken is csökkenni fog”.
Bódis János szót ejtett arról is, hogy a szaktárca előtt álló egyik legnagyobb kihívás az, hogy „az oktatás minden szereplőjével párbeszédet folytasson” a várható változásokról. A Diákparlament válaszában képmutatónak nevezi ezt az állítást, leszögezve, hogy, éppen a kormány a legnagyobb kihívása a párbeszédnek, utalva többek között a minisztérium kitartó némaságára az FDP által benyújtott oktatási reformjavaslatokkal kapcsolatban – amelyek egyebek mellett a túlterheltségre is választ kívántak adni –, vagy az FDP által biztosított fórumokon tartott oktatáspolitikai vitáktól való távolmaradásra.
„Az elmúlt években az Emberi Erőforrások Minisztériuma tudatosan elzárkózott bármiféle párbeszédtől a Független Diákparlamenttel, szakmailag alátámasztott javaslatait figyelmen kívül hagyta, a kritikus hangot megütő diákokat Soros-bérencnek, álcivilnek nevezte” – nehezményezte az Bódis állítását az FDP.
A Diákparlament mindenesetre közleménye végén hozzáteszi: bíznak abban, hogy „az új miniszterrel és oktatási államtitkárral elődeikkel ellentétben lehetőség adódik az észérvek mentén folyó párbeszédhez, amelynek első mércéje a Független Diákparlament közeljövőben elkészülő éves javaslatcsomagjára adott érdemi válasz”.
