A frissen elfogadott gyülekezési törvény tartalmaz egy olyan passzust, amely alapján lényegében egyetlen olyan tüntetést se lehet majd a jövőben megtartani, amilyen tüntetéseket nagy cégek ellen szerveztek az elmúlt időszakban. Ugyanis az új gyülekezési törvény csak közterületekre engedélyezi a tüntetéseket, így pedig a nagy áruházak parkóliban nem lehet majd, illetve csupán a cégek engedélyével lehet bármilyen demonstrációt tartani.

Az új gyülekezési törvény első paragrafusának második pontja kimondja:

(2) Közterületnek nem minősülő helyszínen csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

Elsőre ez nem tűnik egy vészes szabályozásnak. Csakhogy van egy érdekes közterületnek nem minősülő helyszíntípus, ez pedig a közforgalomnak átadott magánterület. Ezek legtöbbször a parkolókat jelentik a nagy áruházak mellett.

Az idei választási kampányban az ajánlásgyűjtés kapcsán a Kúria kimondta, hogy ezeken a területeken is lehet ajánlást gyűjteni, mert a magántulajdonhoz fűződő jogot nem korlátozhatja a kampánytevékenység szabadságához fűződő joga, a közhasználatra átengedett területek vonatkozásában sem.

Eddig a gyülekezés kapcsán nem volt egyértelmű, hogy lehet-e ilyen területen tüntetni, de a gyakorlat szerint legtöbbször a rendőrség engedélyezte ezeket a tüntetéseket. Így tüntetek a szakszervezetek tavaly nyáron egy Tesco parkolóban, vagy ugyanígy borítottak egyébként, a kormánypárthoz közel álló gazdák ugyanennek a cégnek a parkolójába dinnyét tiltakozásként.

Most ennek vége, ha csak a cégek maguk nem adnak engedélyt arra külön, hogy ellenük tüntethessenek.

Ha annak idején ez a törvényi tényállás érvényben lett volna, akkor például a Dunakeszi láp védelmében nehéz lett volna tüntetni, ugyanis az órási parkoló miatt az Auchan közelébe se tudtak volna menni a tüntetők, vagy a kettes úton esetleg kilométerekre a helyszíntől, láthatatlanul tudtak volna tüntetni. De ugyanígy egy budaörsi nagy áruház szakszervezeti tüntetés is nehézkes lenne a munkahelyük előtt, hiszen a parkolón kívül a főutak, illetve további magánterületek vannak a környéken.

Az ellenzéki pártok az LMP és a Párbeszéd egyébként adott be olyan módosító indítványt, amely a magántulajdonos elleni tüntetéseket megengedné magánterületen, de a kormánypártok leszavazták ezt a módosítást.

Ezzel a törvénymódosítással a Fidesz lényegében létrehoz egy olyan helyzetet amelyben jelentősen korlátozzák a nagy cégek, multinacionális vállatokkal szembeni fogyasztóvédelmi, vagy munkavédelmi, munkajogi jellegű fellépéseket.

Mert bár igaz, hogy lehet máshol is tüntetni, de pont ezeknél a fellépéseknél, tüntetéseknél, aláírásgyűjtéseknél, a nyomásgyakorlás fontos része, hogy a vásárlók, a dolgozók, és a vezetők is szembesüljenek a tiltakozással. Az ilyen konfliktusok megteremtése nélkül ezek a tiltakozások nagyot veszíthetnek a hatékonyságukból.

Ez a változtatás pedig úgy tűnik nem véletlenül védi a multikat, hanem szándékosan. Ugyanis a gyülekezési törvény mellett elfogadott választójogi törvényt is úgy módosították a kormánypártok, hogy ne lehessen ezeken a területeken ajánlásokat gyűjteni.

Mindemellett azt se tekinthetjük véletlenek, inkább a Fidesz gazdasági liberális, neoliberális fordulatának, hogy erre az intézkedésre egy olyan környezetben kerül sor, amikor a nagy cégek azok, akik a társasági adó csökkentés és az adó-jóváírások mellett, ma a legkevesebbet 4 százalék körül adóznak Magyarországon. Miközben a kormány az elmúlt 8 évben kétszer annyi, több száz milliárdnyi támogatást adott ezeknek a cégeknek, mint a megelőző szocialista-liberális kormányzás szintén 8 év alatt. Ezek az intézkedések együtt a Fidesz gazdasági szabadságharcának végét, és neoliberális fordulatát mutatják.

A cikk megírásában nagy segítséget jelentett G. Szabó Dániel Arsbonin megjelent elemzése a törvényről.