Szezonja van a vegyszeres szúnyoggyérítő permetezésnek, amely a vérszívókon kívül tömegesen gyilkol más rovarokat, így a méheket is, amelyek tömeges pusztulása most épp a napraforgó mezőkkel összefüggésben került a hírekbe. Vannak, akik már évek óta szorgalmazzák, hogy az élővilággal jóval kíméletesebb, biológiai megoldásokkal történjen a gyérítés: egy petíción kívül levélmintával fordulhatunk a helyi képviselőkhöz.
A napokban nagy médianyilvánosságot kapott a hazai méhek ijesztő pusztulása, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szerint az elmúlt hetekben több mint 300 méhész jelzett méhpusztulást. De az egyesület elnöke, Bross Péter szerdán az atv-nek azt mondta, hogy a kb. 14 ezer hazai méhész 20-30 százaléka érintett, ami már több ezres nagyságrend.
Bross úgy fogalmazott, hogy a kijáró méhek jelentős része elpusztul, egy 50-70 ezer egyedből álló méhcsalád akár kétharmada is. Az elnök szerint ez a hirtelen pusztulás a napraforgó virágzással függ össze, nem csak időben, hanem ezeken a mezőkön tűnnek fel az elpusztult tetemek is. Ez megnehezíti a vizsgálathoz szükséges halott méhek begyűjtését is, de a riasztott állami szervek többféle mintavétel révén próbálhatják kideríteni, mi is lehetett a gond.
Néhány nappal korábban szinte az egész sajtót bejárta a Dömötörfi Család Méhészetének Facebook-posztja, amely nagyon érzékletesen írta le a rovarok pusztulását. Dömötörfiék valamilyen csávázószerre gyanakodtak, illetve általában a rovarölő szerekre. Állításuk szerint ez a negyedik év, amikor kijáró méheik 70-80 százaléka elpusztul, és meggyőződésük, hogy ez a növényvédő szerekkel függ össze. Azóta is közzéteszik más méhészek fotóit oldalukon, és mindenkit arra buzdítanak, jelezze a hatóságoknál, ha azt tapasztalja, csökken az állomány:
„A permetezőszer gyártók lobbija sokkal erősebb, mint a méhészeké! Na és vajon miért is? Mert még senki nem sokkolta a méhészek közül képekkel a közvéleményt, mert a méhészek nem fognak össze! Igenis tessék dokumentálni az eseteket és a közvélemény tudtára adni! De ha nem merik kitenni a képeket küldjék el nekünk majd én kiteszem, csak legyen leírva hol és mikor történt a mérgezés! Én például nagyon hiányolom az OMME lobbiját, nem csak a mézet kell népszerűsíteni szerintem, hanem a mérgezésekről esetlegesen készített fotókat, hiszen ezek sokkolják az embereket!”
Tény, hogy a nemzetközi független kutatások szerint az utóbbi évtizedekben tapasztalt méhpusztulások legfőbb oka az úgynevezett neonikotinoid, „méhgyilkosnak” is nevezett szerek használata, amelyet a méhészek több európai országban évek óta folyó kampánya ellenére csak idén áprilisban tiltott be az Európai Unió.
Hazánk, akár csak a korábbi szavazások idején, nem támogatta a tiltást, és ahogy eddig, feltehetően a jövőben is megpróbál élni eseti engedélyekkel. Pedig ezeknek a szereknek általában az élővilágra gyakorolt, rendkívül súlyos hatásait számos tanulmány igazolta, június elején a Science magazinban 232 elismert nemzetközi tudós követelte szigorú korlátozásukat az egész világon.
A tudósok szerint azonnali, nemzeti és nemzetközi fellépésre van szükség a világ legelterjedtebb rovarirtóival szemben, amelyekből bizonyítottan hosszú évekig marad a környezetben.
A magyar kormány azonban nem találhatta meggyőzőnek ezeket az érveket, ezért is fontos, hogy a lehető legtöbb méhész jelentse az idei károkat, akárcsak az, hogy a civil lakosság is kiálljon az indokolatlan vegyszer-használat ellen.
Ezt a célt szolgálja a fenn említett kampány is, amely környezetkímélőbb szúnyoggyérítési módszereket sürget. A jelenleg használatos légi permetezés súlyos veszélyeket rejt, komoly kockázatokkal jár, ahogy pl. a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján olvashatjuk:
„A szúnyoglárvák és a kifejlett szúnyogok a vízi és szárazföldi ökoszisztémák nélkülözhetetlen elemei, teljes kiirtásuk ökológiai katasztrófát okozna. A szúnyogirtás jelenlegi, kémiai szereket előtérbe helyező gyakorlata súlyos környezet- és természetvédelmi kockázattal jár, ezért közös érdekünk a kérdés megnyugtató rendezése. Ezekről az elvileg gerinces- és emlősbiztos (azaz a gerinces élőlényekre nem ható) szerekről viszont sorra kiderül, hogy hosszú távon akár az emberekre nézve is veszélyes egészségkárosodást okoznak.”
A vegyszerek nem szelektívek, azaz nem csak a szúnyogokra, de az összes rovarra, így a méhekre, közvetve pedig az összes rovarfogyasztó állatfajra, szinte a teljes táplálékláncra kihatnak. A molnárfecskék például az ezredforduló első évtizedének végére kiemelkedő, 64%-os állománycsökkenést szenvedtek el, ennek egyik oka a táplálékállatok számát csökkentő szúnyogirtás lehetett, írja az MME.
Az oldalon számos ötletet találunk arra is, hogyan csökkenthetjük a ház körül a szúnyogáldást vegyszerek nélkül. Ha pedig azt szeretnénk, hogy a hatóságok, önkormányzatok is megfontolják a környezetkímélő megoldásokat, jelezhetjük feléjük ezt az igényünket, pl. az itt található modellel. A kémiai szúnyogirtás betiltásáért indított petíciót itt lehet aláírni.
Ahogy a méhészek összefogása és fellépése fontos feltétele annak, hogy megváltozzon a döntéshozók viszonya a vegyszerekhez, a méhekért, porzórovarokért, illetve általában az élővilágért és az egészségünkért aggódó lakosságnak is meg kellene mozdulnia a változás érdekében.
