2018 első negyedévében az euróövezetben és az Európai Unióban egyaránt emelkedtek a lakásárak – derült ki az Eurostat összesítéséből.
A legnagyobb éves áremelkedést Lettország produkálta (13,7 százalék), ami az euróövezet átlagos 4,5 százalékához, és az uniós 4,7 százalékhoz képest is kiemelkedő.
Lettországot egyébként Szlovénia (13,4 százalékos emelkedés), Írország (12,3%) és Portugália (12,2) követi, de Magyarország is jócskán az uniós átlag felett teljesített:
hazánkban 11,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest.
Amiben viszont már dobogós helyezést értünk el: a 2018 első negyedévi lakásárak az azt megelőző, tehát a 2017 negyedik negyedévi adatokhoz képest hazánknál csak Lettországban nőttek nagyobb mértékben (7,5 százalékkal), ám ezután közvetlenül már Magyarország és Szlovénia következik: az alig 4 hónappal korábbi adatokhoz képest 4,4 százalékos lakásár-emelkedéssel.
A lakásárak csak Svédországban, Olaszországban és Finnországban csökkentek egy év alatt valamelyest, ám egyik országban sem haladta meg a csökkenés a 0,5 százalékot.
Magyarország egyébként nagyon belehúzott: a KSH adatai szerint 2018 első negyedévében 65 százalékkal több új lakás épült hazánkban, mint egy évvel korábban.
Mindez azonban a dinamikusan emelkedő árakat elnézve sokaknak nem jelent nagy segítséget (az állam által biztosított kedvezmények, mint például a CSOK, legfeljebb a felső-középosztályt hozzák helyzetbe). Az új lakások mellett ráadásul az albérletek árai is folyamatosan emelkednek, így valóban a lakhatás – mondjon erről bármit Rétvári Bence államtitkár – a magyar pénztárcák egyik legnagyobb terhelője. És miközben meredeken emelkedik az új lakások száma és ára is (velük párhuzamosan pedig az üres lakásoké), addig a lakhatási szegénység továbbra is sokezer magyart érint.
