Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Rétvári Bence megint arról beszélt, mennyivel jobb a magyarok anyagi helyzete, mióta a Fidesz kormányoz

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán az M1-en arról beszélt, hogy Magyarországon az uniós átlag alá csökkent a mélyszegények aránya – adta hírül az MTI. Habár Rétvári az Eurostat adataira hivatkozott, azok nem támasztják alá maradéktalanul kijelentéseit.

Rétvári elmondta, 2012-höz képest 2017-ben 375 ezer emberrel kevesebben küzdöttek napi anyagi gondokkal Magyarországon, illetve tavaly 1,3 millióval kevesebb embert érintett a súlyos anyagi nélkülözés mint 2012-ben. A relatív jövedelmi szegénységben élők száma is csökkent, 200 ezerrel kevesebben voltak 2017-ben, mint 2012-ben.

A szegénységben élők száma valóban csökkent 2012 óta, de az államtitkár a 2008-as gazdasági válság hatásairól megint nem tett említést: például a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma Magyarországon 2007-ben 1,9 millió fő volt, 2012-ben 2,5 millió, 2017-ben pedig 1,4 millió – ezeken a számokon már látszik a válság hatása. Arról nem beszélve, hogy

a Rétvári által említett 1,3 milliós csökkenés enyhe kozmetikázásnak tűnik, hiszen az Eurostat adatai alapján a csökkenés 2012-höz képest nem 1,3 millió, hanem 1,1 millió.

Az Eurostat három mutató alapján állapítja meg a mélyszegénység határát: a relatív jövedelmi szegénység, alacsony munkaintenzitás és súlyos anyagi nélkülözés az indikátora. Ha mindhárom mutatót nézzük, akkor a 2016-os EU-s átlagnál (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat) tényleg alacsonyabb a magyarországi mélyszegények aránya a lakossághoz képest: az EU átlag 17,3 százalék, míg a magyar 14,5.

Azonban ha a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát nézzük csak, akkor már más a helyzet: itt az EU-s becsült átlag 6,7 százalék a lakosság arányához mérve, míg Magyarországon 14,5 százalék – a két szám között pedig elég nagy a különbség.

A súlyos anyagi nélkülözésben élők olyanok, akikre a következő 9 jellemző közül legalább 4 igaz: nem tudják kifizetni a rezsit vagy a lakbért, nem tudják megfelelően befűteni az otthonukat, váratlan kiadásaik vannak, nem tudnak minden második nap húst enni, nem engedhetnek meg maguknak legalább egy hetes utazást, vakációt, nincs pénzük autóra, mosógépre, tévére vagy telefonra.

Rétvári szerint az Eurostat adatai azt igazolják, hogy „bár az ellenzék rendszeresen a szegénység terjedésével támadja a kormányt, most már Brüsszelből is cáfolják ezeket a vádakat”, és hogy „működik a 2010-ben elkezdett politika, azaz a segélyezés helyett a munkahelyteremtés, az adók csökkentése és a családok támogatása.”

(MTI)

Címlapfotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Címlapkép: MTI Fotó / Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!