Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Indexnek adott interjút, amelyben elmondta, az MTA-s források megvonása és a hozzá kapcsolódó „primitív” hecckampány a tudományos autonómia csorbítását és további kutatók elvándorlását, valamint kivándorolt kutatók külföldön maradását eredményezheti. Az MTA-elnök a gender-kutatások körül kialakult pánikot nem érti, a Palkovics-minisztérium terveitől pedig leginkább az alapkutatásokat félti, amelyek nélkül nem lehetséges minőségi munkát végezni. Az MTA-elnök lát reményt arra, hogy egyes kérdésekben megegyezzenek a kormánnyal, az intézmény közleménye szerint a tárgyalások kedden folytatódnak.
Múlt héten került nyilvánosságra, hogy az MTA forrásainak nagy részét az új költségvetés az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá vonná. A források egy része a kutatások finanszírozását, másik része az intézményhálózat fenntartását érintené.
Az MTA-elnök az Indexnek megerősítette, hogy az Akadémiával nem egyeztettek a forrásátszervezésről. Lovászt arról ugyan tájékoztatták, hogy a minisztérium változtatásokat szeretne, de az Akadémiát a törvénymódosítási javaslat teljes meglepetésként érte, mindössze 54 percük volt véleményezni a közintézményt alapvetően átszervező törvényjavaslatokat.
Az Akadémia elnöke szerint a forrásátszervezés által felvetett legfontosabb kérdés az, hogy folytatni tudják-e az alapkutatásokat, vagyis a tudományos kutatásoknak azt a felét, amelyek nem egy közvetlen célt szolgálnak, hanem azt, hogy egy tárgyban bővüljön a tudásunk.
Ha a minisztérium, amint erre utalnak jelek, kevesebb hangsúlyt helyezne ezekre a közvetlen hasznot kevésbé realizáló kutatásokra, akkor félő, hogy a magyar tudomány kiszervezi magát a nemzetközi tudományos közösségből, és nem fogja tudni felhasználni annak eredményeit sem. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, Lovász szerint stabil kutatócsoportokra van szükség, amelyek nem feltétlenül illenek egy központi tervbe, és nem csak a kormány által aktuálisan fontosnak kérdésekben kutatnak.
Palkovics László, az ITM miniszterének állítására, miszerint az átszervezés a tudomány autonómiáját nem, pusztán a finanszírozását érinti, Lovász az interjúban kifejtette, finanszírozás és autonómia elválaszthatatlan:
„Nyilvánvaló, hogy a tudományos kutatás szabadságába bele kell tartoznia, hogy a tudományos kutatást végző nem hal éhen… a kutatás akkor szabad, ha a témától függetlenül juthat finanszírozáshoz.”
Lovász szerint az átszervezésben a legsúlyosabb problémát az jelentené, ha az akadémiai intézethálózat fenntartását a terveknek megfelelően elvennék az MTA-tól. Lovász elmondta, ez „minden szempontból megbontja a kialakult rendszert”. A másik forráscsoport, vagyis a kutatásokra és a pályázatokra szánt források kapcsán az MTA-elnök megengedőbben nyilatkozott. Lovász szerint ebbe beletörődnének akkor,
„ha legalább a szakmai felügyeletet az Akadémiánál hagyják. Az Akadémia ugyanis nyilvánvalóan sokkal alkalmasabb a minisztériumnál arra, hogy kijelölje a bírálókat, vagy hogy ellenőrizze a pályázatokat tudományos szempontból.”
Ezt az álláspontot fejti ki az MTA által délután kiadott közlemény is, amely kész tényként beszél „az ITM-hez kerülő pályázati források”-ról.
Az interjúban a kormányzati és kormányközeli megszólalók által megbélyegzett társadalmi nemek kutatásokról is szó esett. AZ MTA elnöke elmondta, nem érti a jelenséget.
„A társadalom fele nő, a másik fele férfi. Mindenki tudja, hogy máshogy szocializálódnak, mások a biológiai adottságok, nők szülik a gyerekeket. Alapvető fontosságú, hogy minél jobban megértsük, hogy mindennek milyen következményei vannak. Én azt várnám el, hogy a kormány rendelje meg ezeket a genderkutatásokat, mert csak akkor lehet oda eljutni, hogy mondjuk a népesedési problémákat valahogy kezeljük.”
Az MTA-elnök az interjúban nem értékelte a kormány politikai szándékait, de a Figyelő lejárató-listájáról elmondta véleményét. Az elnök szerint az írásban többségében kiváló és hasznos kutatásokat minősítenek negatívan, primitív és megengedhetetlen módon. Azt is elmondja, hogy kormányzati szócsőként viselkedő lap cikkétől Palkovics miniszter személyesen elhatárolódott. Lovász szerint a kutatók ellen folyó hecckampány azt is veszélyezteti, hogy kutatók hosszú távra hazajöjjenek, és hozzájárulhat az elvándorlásokhoz.
„A következő az lesz, hogy az utcán inzultálják őket?”
– kérdezte Lovász.
Az Akadémia elnöke bízik abban, hogy legalább a legfontosabb kérdésekben sikerül meggyőznie a minisztériumot. Az MTA sajtóosztálya által kiadott közlemény szerint az Akadémia kedden folytatja a tárgyalásokat a kormánnyal. A közlemény és az interjú hangneme alapján is világos: az MTA kerüli a konfrontációt, és megegyezésre törekszik. A közlemény hangsúlyozza, a források kormánykézbe kerülése nem segítené elő az Akadémia hatékonyságát, továbbá világossá teszi, hogy a kormányzati kommunikációval szemben, rendelkeznek kutatási stratégiával.
