Szerdai rendkívüli ülésén döntött a Fővárosi Közgyűlés arról, hogy a parti sávban létesítendő, a kerítések vonalához igazodó nyomvonalat támogatja, 20 igen, nyolc nem szavazattal, egy tartózkodás mellett.
Tarlós István főpolgármester a vitában azt hangsúlyozta, az MTI beszámolója szerint, hogy semmi mást nem akarnak, mint megvédeni a csillaghegyi öblözetet. És az ügyben nyolc szakvélemény készült, de olyan megoldás nem létezik, amellyel mindenki teljesen elégedett lesz.
A megszavazott előterjesztést Tarlós István, helyettese, Szeneczey Balázs, és a III., illetve XVII. kerületi, polgármesterek, Bús Balázs és Riz Levente jegyzik, akik mindketten a Fidesz-KDNP tagjai.
E szerint, bár a szakmai grémiumban egyhangú állásfoglalás nem született, de a többség a védvonalat a Duna-parti sávban, a kerítésekhez igazodó nyomvonalon javasolja továbbtervezni. A szakmai testület kisebbségi javaslatában a Nánási út-Királyok útja nyomvonalat csak hullámtéri kiegészítő védelemmel, azaz kettős védelemmel tartja mérlegelhetőnek.
A döntéssel és Tarlós érveivel egyáltalán nem értettek egyet a Római-partot védő civil csoportok, akik kedden közös közleményben kérték a szavazás elhalasztását.
Szerintük ugyanis a „főpolgármester által összeállított szakértői testület a feladatot, amelyre felkérést kapott, nem végezhette el”. A két opció, a partmenti és a Nánási út–Királyok útja nyomvonal összehasonlításához nem állt a testület rendelkezésére „más forrás, mint a Mélyépterv hiányos és részrehajló tanulmánya”, amely nemcsak a civilek szerint nem alkalmas a megalapozott döntés meghozatalára.
De így vélekedtek a testület tagjai is, akik írásban is részletezték, milyen szempontoknak kellene megalapoznia egy átdolgozott szakvéleményt.
Ezért a civilek azt kérték, hogy kerüljön sor a szakvélemény átdolgozására: transzparens módon, azonos kritériumok alapján, azonos mélységben kidolgozott terveket hasonlítson össze, és ennek alapján tegyen javaslatot a Dunával párhuzamos védmű kialakítására.
„A vízparttól ezúttal valamivel távolabb, egy vasbeton fal tetején megjelenő mobilgát ugyanúgy tönkretenné a táj arculatát, biztonsága változatlanul megkövetelné a magasabb fák eltávolítását környezetéből, ráadásul jelentős kisajátításokkal járna” – írják.
Végezetül, a közlemény azt állítja, hogy Tarlós állításával ellentétben „az öblözet valódi árvízvédelmi problémájának megoldása, az Aranyhegyi-patak bal-parti elsőrendű árvízvédelmi művének kiépítése még mindig várat magára”.
