Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Szlovéniában. A Medián exit pollja szerint az Orbán szövetséges SDS 25, a populista LMŠ 13, az eddigi miniszterelnök pártja, az liberális jobbközép SMC 10, az újbalos Levica 10, a szociáldemokrata SD 9, a kereszténydemokrata NSi 7, a nyugdíjas párt Desus 5, és a szélsőjobboldali SNS 4 mandátumot szerez a 88-ból. Két mandátum a magyar és az olasz kisebbségnek jár. A kormányalakításhoz 46 mandátum kell, Orbán szövetségesének és a két jobboldali pártnak együtt 36 lesz, és még a nyugdíjasok pártjával együtt is csak 41.
A választásokat azért kellett megtartani, mert Miro Cerar miniszterelnök lemondott posztjáról az egyik fő ígéretének számító Koper-Divaca vasútvonal kétvágányosításának terve körül kialakult politikai vita miatt. De a lemondáshoz hozzájárult Cerar pártjának nagy támogatottságvesztése, és az is, hogy megromlott kapcsolata koalíciós partnereivel. A választás magyar szempontból azért érdekes, mert Orbán Viktor és oligarcha köre óriási pénzeket invesztált a szlovén SDS nevű jobboldali, migránsellenes, nacionalista pártba és sajtójába, ami miatt az ügyészség tiltott kampányfinanszírozás vádjával nyomoz is. A választás esélyese pont ez az SDS, amely várhatóan nem fogja megszerezni egyedül a kormányalakításhoz szükséges 46 mandátumot, de bőven kimagaslik a töredezett szlovén pártstruktúrából. A választásokon 10 pártnak is van esélye átlépni a 4 százalékos parlamenti küszöböt, de a reális az, hogy 7 párt lesz az új szlovén parlamentben.
Percről-percre tudósításunk folyamatosan frissül, 19 órakor az exit pollokkal, majd később az eredményekkel.
A szavazatok 95 százalékának feldolgozása után egy ötpárti koalícióra van a legnagyobb esély a szlovén választások után.
A szavazatok száma alapján az Orbán-szövetséges SDS nyerte a szlovén választásokat a vártnál kisebb, 25 százalékos eredménnyel. De mivel a 9 párti parlamentben csupán egy olyan párt van – a legkisebb szélsőjobboldali SNS –, amely a választások előtt hajlandó lett volna koalícióra lépni az SDS-el, minimális az esély a jobboldali, bevándorlásellenes, nacionalista párt kormányalakítására. És bár Janez Janša pártja jobb eredményt ért el mint 4 éve, messze rosszabbat, mint 7 vagy 11 éve a választásokon. Pedig az elmúlt hónapok magyar támogatásai miatt jó pozícióból vághatott neki a megmérettetésnek.
A legvalószínűbb opciónak most egy ötpárti baloldali-liberális-centrista kormány tűnik, amelynek tagja a a volt humorista író és polgármester által alapított Marjan Šarec listája, mely új pártként 13 mandátumot, az eddigi miniszterelnök Miro Cerar Modern közép nevű liberális pártja, amely az előző választáson szerzett 36 után 10 mandátumot, az újbaloldali Levica (Bal) pártszövetség és a szociáldemokraták, akik megduplázták a támogatottságukat és 9 illetve 10 mandátumot szereztek, ötödik pártként pedig vagy a nyugdíjasok pártja, vagy a volt miniszterelnök, Alen Bratušek pártja csatlakozhat 5 mandátummal. Így ennek a szövetségnek 47 mandátuma lesz a 90 fős szlovén törvényhozásban.
De van másfajta koalícióra is esély, ha a baloldali-liberális-centrista pártok nem tudnak megállapodni. Ennek pedig van esélye, mivel a 90-es években a privatizációtól megmentett állami bankokat egy EU-s megállapodás alapján jövőre privatizálni kéne, amit a Bal és a szociáldemokraták is elutasítanak. Ebben az esetben jöhet a képbe a mérsékelt konzervatív Kereszténydemokrata párt a maga 7 mandátumával, illetve a két kisebbségi magyar és olasz képviselő, akikkel akár többségbe is kerülhet egy centrista koalíció a parlamentben.
Az viszont szinte biztosnak látszik, hogy az SDS most nem fog kormányra kerülni, hiszen a Kereszténydemokraták és az összes baloldali párt is elutasítja a koalíciót velük. Kérdés az is, mi lesz Janez Janša és az SDS sorosa a jövőben, hiszen ügyészségi vizsgálat folyik ellene és pártja ellen a Fidesz körüli oligarchák támogatása, tiltott pártfinanszírozás miatt.
Frissítés: Azóta mind Marjan Šarec mind Miro Cerar hajlandónak mutatkozik akár egy SDS-el kötendő koalícióra, de feltételként mindketten valószínűleg saját miniszterelnökségüket szabnák.
Közel 50 százalékos részvételnél 46 mandátuma van a 90 fős parlamentben az LMS-SD-SMC-LEVICA-Stranka AB ötösfogatnak, ami egy populista, egy jobbos-liberális, a szociáldemokrata, a liberális centrista, az újbalos, és egy hagyományos ballib párt koalíciója lehet.
A szavazatok 19 százalékának feldolgozása után az alábbi az eredmény.
A dnevnik.si tudósítása szerint a választásokon második helyet szerző LMS vezetője, Marjan Šarec azt mondta, ha mindenki tartja a szavát, akkor kormányt tud alakítani a baloldal. Ezzel arra utalt, hogy a baloldali pártok mind kijelentették nem fognak az SDS-el koalícióra lépni, anélkül pedig nem lehet meg az Orbánnal szövetséges párt többsége.
Az Orbánnal szövetséges SDS vezetője Janez Janša sok sikert kívánt a kormányalakításhoz neki Marjan Šarec szerint. Janša nyilvánosan azt mondta nem félnek a holnapi eseményektől, és bíznak az SDS kormányalakításban. A lap tudósításában megszólaló politikusok szerint az újbalól a liberálisokon át a szocdemeken keresztül a populista balliberálisokig tartó kormánykoalíció alakulhat.
A szlovén Medián tett közé exit pollt nem sokkal az urnazárás után. Eszerint az Orbánnal szövetséges SDS meg fogja nyerni a választásokat, de kormányt feltehetőleg nem fog tudni alakítani. Ugyanis a másik két a parlamentbe került jobboldali párttal az NSi-vel és az SNS-el együtt is csupán a szavazatok 35 százalékát szerzik meg. Az előrejelzés szerint 9 párt kerül a parlamentbe. A nagy kérdés, hogy lesz-e kormánykoalíció egyáltalán a választások után.
Persze ezek még csak kutatási adatok, a végleges eredmények 22 óra körül fognak megérkezni, az első részeredmények már 19 óra 30 perc körül.
Mandátumban ez a Vecer.com szerint azt jelenti, hogy az Orbán-szövetséges SDS 25, a populista LMŠ 13, az eddigi miniszterelnök pártja, az SMC 10, az újbaloldali Levica 10, a szociáldemokrata SD 9, a kereszténydemokrata NSi 7, a nyugdíjas párt, a Desus 5, és a szélsőjobboldali SNS 4 mandátumot szerez a 88-ból. Két mandátum a magyar és az olasz kisebbségnek jár. A kormányalakításhoz 46 mandátum kell, Orbán szövetségesének és a két jobboldali pártnak együtt 36 lesz, és még a nyugdíjasok pártjával együtt is csak 41.
CÍMLAPFOTÓ: Koszticsák Szilárd / MTI
A választás azért különösen érdekes magyar szempontból, mert a Fideszhez tartozó érdekcsoportok bevásárolták magukat a szlovén sajtóba az SDS oldalán, sőt, több magyar oligarcha cége is abban bízik, a választások után nagyobb beruházásokhoz juthatnak egy SDS győzelem esetén a szlovén gazdaságban.
A Fidesz és az SDS kapcsolatáról így irtunk két hete:
„Habony Árpád környezetébe tartozó cégek tavaly bevásárolták magukat az SDS-közeli Nova24TV-be, erre utal a civil szervezet a szatirikus videó végén. Ugyancsak 2017-ben szerzett többségi tulajdont a kormánypárti bulvárlapot, a Riposztot kiadó kft. a szlovén konzervatív hetilap, a Demokratija kiadójában, melyben kisebbségi tulajdonosként az SDS szerepel.
A szlovén ügyészség egyébként január óta már illegális pártfinanszírozás ügyében vizsgálódik ennél a kiadóvállalatnál.”
Techet Péter az Azonnalin írt elég jó cikket a szlovén helyzetről, röviden össze is foglaljuk:
– Szlovénia fejlettebb ország Magyarországnál. Az egy főre jutó GDP másfélszerese a magyarnak, az ország az euróövezet tagja.
– Szlovénia Jugoszlávia legfejlettebb állama volt, ahol a rendszerváltás után nem privatizálták el az állami vagyont, és ez viszonylagos jólétet biztosított a 90-es évektől a szlovénoknak. Ez a baloldali gazdaságpolitikát folytató, kulturálisan liberális balközép pártoknak volt köszönhető. Szlovéniában se a gazdasági liberalizmus se a nacionalizmus sem kapott igazán teret a rendszerváltás után.
– A 2008-as válság pont emiatt csapott oda Szlovéniának, ugyanis az állami kézben lévő bankok megmentése nagyon sokba került az államnak.
– Ennek a politikának volt a vezető ereje a balközép Liberális demokrata párt, amely azonban 2011-re már be se jutott a parlamentbe. Azóta a baloldalon vákum alakult ki, amit mindig újabb és újabb pártok töltenek be, akik aztán eltűnnek a süllyesztőben.
– Így lehet most a legerősebb erő az SDS és vezetője Janez Janša, aki 2004 és 2008, majd 2012 és 2013 között volt már az ország miniszterelnöke. Legutoljára korrupciós ügyei miatt váltották le, sőt 2014-ben börtönbe is kellett vonulnia.
– Őt támogatja Orbán Viktor, pénzel, médiahatalommal, és kampány tanácsadással. Például az SDS hirdetései eléggé hasonlítanak a Fidesz kampánytermékeihez.
– Vele szemben a széttöredezett baloldali és liberális térfelen, a szavazók nem találják meg azt a pártot, amelyre igazán érdemes lenne szavazniuk.
Még több háttér az Azonnali cikkében ide kattintva.
A szlovén választási rendszer egyszerű listás arányos rendszer, 4 százalékos bejutási küszöbbel. Ez azt jelenti, hogy minden párt a szavazatai arányában (nincsenek egyéni körzetek) kap mandátumokat. Viszont mivel a szlovén pártrendszer széttöredezett, fontos kérdés lesz a kormányalakítás szempontjából, hány párt nem jut be végül a parlamentbe, és ők hány százalékot kapnak. A Fidesz-szövetséges SDS ugyanis a különböző kutatások szerint 23-30 százalék közötti szavazatot szerezhet. Ellenben rajta kívül csupán 4 párt van amelyeket biztosan a küszöb főlé mérnek, és még 5 párt amely kicsivel a küszöb felett, vagy a környékén vagy kicsit alatta tanyázik a mérésekben. Ez pedig azt jelenti, hogy extrém estben a kieső szavazatok miatt 30%-a akár a mandátumok 40 százalékát is megszerezheti az SDS az arányos rendszerben.
Persze valószínűbb, hogy nem ez a verzió történik meg.
Az utolsó kutatások szerint az Orbán-szövetséges SDS a szavazatok 23-30, a második helyre előrejelzett a volt humorista író és polgármester által alapított Marjan Šarec listája 8-13 százalékot, a volt miniszterelnök Miro Cerar Modern közép nevű liberális pártja 7-10 százalékot, az újbaloldali Levica (Bal) pártszövetség 6-9 százalékot, a kereszténydemokrata Új Szlovénia 4-9, a nyugdíjas párt 4-7 százalékot szerezhet, míg a szociáldemokratákat 6 és 12 százalék közötti eredményre mérik. A bejutás küszöbén táncol az utolsó kutatások szerint a volt miniszterelnök, Alen Bratušek pártja és a nacionalista Szlovén Nemzeti Párt. A másik Szlovén Nacionalista Pártot, a Szlovén Néppártot ellenben nem sokkal, de minden kutató a 4 százalékos küszöb alatt méri.
