Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Visszautasították a félmilliárdos uniós támogatást, amit a szegregáció felszámolására kellett volna költeniük

Kerecsenden hét ember döntött arról május 9-én, hogy a több mint 2000 fős Heves megyei település nem kéri a több száz millió forintos, már megnyert uniós fejlesztési pénzt. A támogatást a szegregációt felszámoló programokra, a hátrányos helyzetű családok támogatására, felzárkóztatására kellett volna költeni, a község alpolgármestere szerint a pályázat nagy része „kamu-dolgokra” ment volna el.

Majdnem 100 magyar település nyert el hasonló pályázatot, többek közt Farkaslyuk, Alattyán, Vizsoly, Uszka és Eperjeske, egyedül Kerecsenden szavazták le a pénz elfogadását.

A május 9-én megtartott rendkívüli képviselő-testületi ülésen a 7 főből hárman a pályázati pénz elfogadására, hárman a visszautasítására szavaztak, egy képviselő pedig tartózkodott, így a végső döntés a visszautasítás lett.

Ha elfogadták volna, első körben 200 millió forintot kaphatott volna a község „szegregált élethelyzetek   felszámolására”, majd a második körben újabb 200 milliót. További 40 millió forinttól esik el Kerecsend a képviselő-testület döntése miatt, melyet egy Biztos Kezdet Gyerekház kialakítására (a gyerekházak célja „a hátrányos helyzetű településeken, településrészeken nehéz körülmények között élő családok gyermekei számára olyan szolgáltatások biztosítása, melyek hozzájárulnak későbbi iskolai sikerességükhöz”) költhettek volna. Itt is lett volna második kör, melyben tobábbi 15 milliót nyerhettek volna.

Összesen tehát 455 millió forintot utasított vissza Kerecsend önkormányzata.

Ráadásul a megnyert pályázat munkadíját is ki kell fizetniük a pályázatíró cégnek, ez négymillió forintos kiadást jelent. Tehát nem elég, hogy az önkormányzat eleve káros döntést hozott, még további veszteséget is okozott a községnek.

De milyen indokkal dobták vissza a fejlesztési pénzt?

Prokaj Milán, Kerecsend alpolgármestere a Népszavának adott nyilatkozatában azzal indokolta a döntését (a pályázat visszautasítására szavazott), hogy megtudta, „a négyszázmilliós pályázat nagy része kamu-dolgokra menne el, egy-egy mentor óradíja harmincezer forint, az előadóknak kiégés ellen külön tréninget szerveztek volna hétvégente, naponta nyolcvanezer forintért.” A pályázatot elkészítő Régió Fejlesztéséért Alapítvány tanácsadója, Buzál Csaba szerint Prokaj valószínűleg valamit félreértett, mivel a pályázatban nem szerepeltek ilyen magas óradíjak.

Prokaj egy kis rasszizmust is belecsempészett a válaszába, szerinte „egyetlen értelmes eleme lett volna a programnak, a szociális bérlakás-építés, de ez is megosztaná a falut. Azok a cigányok, akik előre akartak haladni, már megtették, dolgoznak, csinosítják a házukat.

A periférián csak a lumpenek maradtak, s az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy rajtuk akkor se lehet segíteni, ha megfeszül az ember.”

A polgármester, Sári László már más hangot ütött meg, szerinte szomorú, hogy ilyen szűk látókörű indokokkal megfosztották a települést ettől a lehetőségtől. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője szerint konkrétan a helyi cigányoktól akarták elvenni a fejlesztés lehetőségét. „Nehogy má´ jó legyen a cigányoknak! Erre gondolhattak, pedig nemcsak a cigányoknak lett volna jó, errefelé mindenki szegény” – idézi Suha Józsefet a Népszava.

A Kerecsenden munkálkodó Világítani fogok civil kezdeményezés szerint az önkormányzat döntése megmutatta, „mekkora a baj, a szakadék, a félelem a településen”. Szerintük Kerecsend minden lakója vesztesévé vált a döntésnek.

A címlapkép a Világítani Fogok civil kezdeményezés 2017-es kerecsendi nyári táborában készült, forrás: Facebook.
Olvass tovább!