Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán 2030-ig készül, és közös kelet-európai térséget akar

Ez a cikk több mint 5 éves.

134 igen, 28 nem szavazattal, tartózkodás nélkül ma negyedjére is megválasztották Orbán Viktort Magyarország miniszterelnökévé.

Orbán parlamenti eskü utáni beszéde rendkívüli hasonlóságot mutatott a 4 évvel ezelőttihez. Akkor is a politikai verseny és lovagiasság szabályaira hivatkozott, és az ország geopolitikai helyzetét akkor is a német-török-orosz háromszög kapcsán határozta meg.

Az újraválasztott miniszterelnök arról beszélt beiktatási beszédében, hogy bár csak 4 évre kapott most felhatalmazást, de 2030-ig kell tervezni. Szerinte a liberális demokráciák megbuktak a 2008-as gazdasági válság következményeként, de Magyarország lerakta az új világrendre épülő modern kereszténydemokrácia alapjait.

A Miniszterelnök azt szeretné, ha 2030-ra az EU első 5 olyan országa közé tartoznánk, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni, és az új típusú versenyképességi rangsorban (ezt nem fejtette ki, mire gondol) is az első 5 helyen legyen. 

Orbán 10 pontban foglalta össze a ránk váró feladatot:

  1. Megállítjuk a népesedési hanyatlást;
  2. Gyorsforgalmi utak kötik majd össze a megyei városokat és az országhatárt;
  3. Napelempark és Paks II. fenntartható és tiszta energiaforrást biztosít az ország számára;
  4. Magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket kell teremteni, ebből a szempontból a világ 10 legjobb országa közé kell kerülni;
  5. Az exportban a hazai vállalatoknak 50 százalékkal nagyobb részt kell vállalniuk;
  6. Ésszerűsíteni kell az egészségügyet erős ösztönzőkkel, le kell számolni a  népbetegségekkel;
  7. Új magyar honvédségre van szükség, mert a szomszédaink fegyverkeznek;
  8. Létre kell hozni egy gazdasági egységet Közép-Európában, össze kell kapcsolni infrastruktúrával a fővárosokat;
  9. A lengyelekkel még erősebb szövetségre van szükség, támogatni kell a lengyel erőt Európában, és velük kell lerakni egy közép-európai gazdasági térség alapjait;
  10. Budapestnek újra a nemzet világító fővárosának kell lennie.

Orbán végül az EU-ról beszélt. Erős Európát, békét és kölcsönösen előnyös megállapodásokat szeretne Orbán. Szerinte szükségünk van az unióra, és az uniónak is szüksége van ránk. Alakítóként akar részt venni azokban a változásokban, amiket az EU nem kerülhet el.

Szerinte az uniónak fel kell adnia az Európai Egyesült Államok hagymázas rémálmait, és „Szabad Nemzetek Európájára” van szükség. Ennek első lépése a migrációval való szembeszállás. Orbán szerint a migráció végül elvezet a nemzetek és államok felbomlásához, egyetlen nyílt társadalom marad, és létrejöhet az egységes európai kormány. Erre megy ki a játék, ez az igazi mesterterv Orbán szerint. A magyar szabadság nevében kell a magyar kormánynak fellépnie ez ellen.

Mivel Orbán beszédére nem adtak válaszlehetőséget az ellenzéki pártoknak, az LMP és az MSZP nem vett részt a szavazáson. Szél Bernadett Facebook oldalán így indokolta a párt távolmaradását:

„A ceremónián a kormányprogram vitájára nem fog sor kerülni, és nem csak azért, mert a Fidesz nem készített kormányprogramot, hanem azért is, mert Orbán Viktor helyben elhangzó szavaira az ellenzék időt sem kap reagálni. Innentől kezdve az eseményt az LMP parlamenti frakciójával a Fidesz belügyének tekintik”.

Orbán Viktor új kormányában ők kaptak miniszteri posztot:

  • Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes miniszter,
  • Pintér Sándor belügyminiszter,
  • Varga Mihály pénzügyminiszter,
  • Benkő Tibor honvédelmi miniszter,
  • Bártfai-Mager Andrea a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter,
  • Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter,
  • Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter,
  • Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,
  • Trócsányi László pedig igazságügyi miniszter,
  • Nagy István agrár- és vidékfejlesztési minisztern,
  • Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős minisztern,
  • Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztern,
  • Süli János a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter

Az államtitkári helyekért még folyik a harc, de azt például már tudjuk, hogy a mandátumot nem szerző Németh Szilárd a Honvédelmi Minisztériumban kap államtitkári posztot.